|
|
|
| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Tisztítótűz |
| Megjelenés: | 1997 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pusztai Zoltán Mentes Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Warner-Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Külön a lélek, valami fényes
Ténfereg részegen a test
Pesti este ki tudja merre
Surran egy patkány vagy akárhány.
Irány a semmi, neki a falnak
Az ablak mögött egy dagadt nő
Vetkőzik lassan olyan a sztriptíz
Hogy kiver a víz és fejbe lő.
Kitörni késő, betörni minek
Ugorjon fejest helyettem más!
Refr:
Jöhet a dinamit, talán az kitaszít
Egy Loch Ness-i szörnyet a mocsárból
Elég a nyálból, elég a nyálból
A fejemben valaki háromig számol.
Haladok tovább
Legalább valami lé lenne a bőröm alatt
Fényes a kirakat, vadít a látvány
A nercbunda megy, a hányinger marad.
Nem állok jót magamért
Ha végig sért a kés hegye
Azt hiszem ideje kijózanodni
Itt véget ér az esti mese.
Kitörni késő, betörni minek
Ugorjon fejest helyettem más.
Refr:
Jöhet a dinamit, talán az kitaszít
Egy Loch Ness-i szörnyet a mocsárból
Elég a nyálból, elég a nyálból
A fejemben valaki háromig számol.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
