|
|
|
| Előadó: | Csut |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1
A fejedben a mondat, ami mindent megoldhat,
Előre mennél, mégis hátrafele tolnak,
Ez egy elbaszott élet, csak a csekkek és a hitelek,
Plusz az elbaszott feleség, aki folyton csak hiteget.
Két gyerekkel a válladon a szar szedést is vállalod,
Az öröm helyett az arcukon csak a csalódás és fájdalom,
Majd vádoltak azzal, hogy játszod a szentet,
Hazugnak tartottak, folyton lekezeltek.
A végzeted utolér, mi egy életen át elkísér,
A töménytelen kábszer lesz ezután a szenvedély,
Te a rövidebbet húztad, átbasz minden jelkép,
Neked már ilyenné vált, a mindennapi érték.
A mindennapi kenyér, miért mindig imádkoztál,
Nem más, mint a múltban ködösödő foszlány,
Ezek szórvány emlékek, de ki nem maradhattak,
Az igazi titkok örökké titkok maradtak.
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 2
Mikor hazaérek, látom, csekkek az asztalon,
Hát mi a faszom van, ezt én meg miért kapom,
Az emberek szomorúan mennek fizetni,
Magyarország mit tettek veled, miért rossz itt lenni?
Eladtak téged, ezzel eladták a hazámat,
Ha kell, fegyvert fogok és viszem a bandámat,
A magyar tudna dolgozni, ha lenne hol,
Kétszáz forintos órabérben a szád meg becsukod.
Mert szólni akarsz valamit, negyvenen mögötted,
Kibasznak a picsába és azzal nem törődnek,
Hogy mi lesz majd veled, éhen döglessz az utcán,
Úgy gazdagodnak meg rajtunk, mint a legutolsó kurván.
Öreganyámék nyugdíja elég vagy két napra,
Ne törődjetek vele, hogy több ezer család szarba,
Negyvenhét ezer meg a minimál bérek,
Ha két milliót keresnék én is ugatnék te féreg!
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 3
Látod már úgy anyád, hogy még sírni sincsen ereje,
Bele fáradt az egészbe, hiába öleli a gyereke,
Az asztalon csekkek, amiket a könnyeibe áztat,
Pénzhiány miatt a lakásban, januárban fáznak.
Örülnek, hogy a napi egyszeri étkezést megvehetik,
Az ajtón kopogtatnak, percek után meg már verik,
Az apa lassan alkoholba folytja bele bánatát,
Bele roskad abba, hogy nem tudja eltartani a családját.
Pedig diplomás embe,r de csak a seggét törölheti vele,
Addig dolgoztatják csórit míg a fasza is ki lesz vele,
A kocsiját eladja, nem tudja fizetni a benzin árát,
A visszaválthatós üvegekből veszi meg a kajáját.
Egyre jobban fojtogatja az, amit más életnek hív,
A kamasz ezt látva menekülésképpen szív,
Nem tudja megkülönböztetni a napokat,
Napi tizenkét óra után is mindenki csak baszogat.
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 4
A faszom ki van mindennel, de most tényleg,
Hogy gondot okoz az, hogy napról napra éljek,
Továbbtanulhatsz testvér, csak fizessél havonta,
Nem az ész lett a mérvadó, hanem a valuta.
Elkeserítő látvány, hogy a hónap végén,
Januárban, télen, a megfagyás szélén,
Mert magasak a számlák, de alacsony a fizetés,
Jól áll a Tesco-s munka, mint nektek az öltönyviselés.
Bábúk vagytok mind, de ki irányít titeket,
Annyit értek, mint nekünk a kedvező hitelek,
Ki akar itt síelni, csak enni szeretnénk,
Ki akar itt nyaralni, a termést rég leszedték.
Várnak az álmok, a külföldi munka,
Ahhoz, hogy boldog legyek, miért menjek határon túlra,
El akartok űzni, de hamarosan vége,
Nem kényszeríthetitek a Magyar népet térdre!
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 5
A fizetésed felére már vár a rengeteg számla,
Befizetés után egyből visszaállsz a gyárba,
Turkálnak a zsebedben a gatyád is beleőrül,
Tartozás miatt a lakásod elveszik a fejed fölül.
Sok homokos a tévében kárörvendően felnevet,
Hogy negyvenhét ezerből megélni ma meglehet,
Hitelből hitelbe, tartozásból tartozásba,
Este a tévé előtt ülve kerülsz te is agymosásra.
Minden hónap tizedike, az áldást jelenti,
Te vagy az, aki pár napig a kaját megteremti,
Hónap végén üres a hűtő, csalódottság a szemedben,
És nem érzed magad biztonságban, ebben a szerepben.
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
