|
|
|
| Előadó: | Csut |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1
A fejedben a mondat, ami mindent megoldhat,
Előre mennél, mégis hátrafele tolnak,
Ez egy elbaszott élet, csak a csekkek és a hitelek,
Plusz az elbaszott feleség, aki folyton csak hiteget.
Két gyerekkel a válladon a szar szedést is vállalod,
Az öröm helyett az arcukon csak a csalódás és fájdalom,
Majd vádoltak azzal, hogy játszod a szentet,
Hazugnak tartottak, folyton lekezeltek.
A végzeted utolér, mi egy életen át elkísér,
A töménytelen kábszer lesz ezután a szenvedély,
Te a rövidebbet húztad, átbasz minden jelkép,
Neked már ilyenné vált, a mindennapi érték.
A mindennapi kenyér, miért mindig imádkoztál,
Nem más, mint a múltban ködösödő foszlány,
Ezek szórvány emlékek, de ki nem maradhattak,
Az igazi titkok örökké titkok maradtak.
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 2
Mikor hazaérek, látom, csekkek az asztalon,
Hát mi a faszom van, ezt én meg miért kapom,
Az emberek szomorúan mennek fizetni,
Magyarország mit tettek veled, miért rossz itt lenni?
Eladtak téged, ezzel eladták a hazámat,
Ha kell, fegyvert fogok és viszem a bandámat,
A magyar tudna dolgozni, ha lenne hol,
Kétszáz forintos órabérben a szád meg becsukod.
Mert szólni akarsz valamit, negyvenen mögötted,
Kibasznak a picsába és azzal nem törődnek,
Hogy mi lesz majd veled, éhen döglessz az utcán,
Úgy gazdagodnak meg rajtunk, mint a legutolsó kurván.
Öreganyámék nyugdíja elég vagy két napra,
Ne törődjetek vele, hogy több ezer család szarba,
Negyvenhét ezer meg a minimál bérek,
Ha két milliót keresnék én is ugatnék te féreg!
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 3
Látod már úgy anyád, hogy még sírni sincsen ereje,
Bele fáradt az egészbe, hiába öleli a gyereke,
Az asztalon csekkek, amiket a könnyeibe áztat,
Pénzhiány miatt a lakásban, januárban fáznak.
Örülnek, hogy a napi egyszeri étkezést megvehetik,
Az ajtón kopogtatnak, percek után meg már verik,
Az apa lassan alkoholba folytja bele bánatát,
Bele roskad abba, hogy nem tudja eltartani a családját.
Pedig diplomás embe,r de csak a seggét törölheti vele,
Addig dolgoztatják csórit míg a fasza is ki lesz vele,
A kocsiját eladja, nem tudja fizetni a benzin árát,
A visszaválthatós üvegekből veszi meg a kajáját.
Egyre jobban fojtogatja az, amit más életnek hív,
A kamasz ezt látva menekülésképpen szív,
Nem tudja megkülönböztetni a napokat,
Napi tizenkét óra után is mindenki csak baszogat.
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 4
A faszom ki van mindennel, de most tényleg,
Hogy gondot okoz az, hogy napról napra éljek,
Továbbtanulhatsz testvér, csak fizessél havonta,
Nem az ész lett a mérvadó, hanem a valuta.
Elkeserítő látvány, hogy a hónap végén,
Januárban, télen, a megfagyás szélén,
Mert magasak a számlák, de alacsony a fizetés,
Jól áll a Tesco-s munka, mint nektek az öltönyviselés.
Bábúk vagytok mind, de ki irányít titeket,
Annyit értek, mint nekünk a kedvező hitelek,
Ki akar itt síelni, csak enni szeretnénk,
Ki akar itt nyaralni, a termést rég leszedték.
Várnak az álmok, a külföldi munka,
Ahhoz, hogy boldog legyek, miért menjek határon túlra,
El akartok űzni, de hamarosan vége,
Nem kényszeríthetitek a Magyar népet térdre!
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
Verse 5
A fizetésed felére már vár a rengeteg számla,
Befizetés után egyből visszaállsz a gyárba,
Turkálnak a zsebedben a gatyád is beleőrül,
Tartozás miatt a lakásod elveszik a fejed fölül.
Sok homokos a tévében kárörvendően felnevet,
Hogy negyvenhét ezerből megélni ma meglehet,
Hitelből hitelbe, tartozásból tartozásba,
Este a tévé előtt ülve kerülsz te is agymosásra.
Minden hónap tizedike, az áldást jelenti,
Te vagy az, aki pár napig a kaját megteremti,
Hónap végén üres a hűtő, csalódottság a szemedben,
És nem érzed magad biztonságban, ebben a szerepben.
Refr. 2X
Az óra ketyeg lassan, lepereg a homok,
De addig ti rablók nektek fuck jelet dobok!
Te most kivel vagy, velem vagy ellenem?
Pesszimista, realista lett a jellemem!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
