|
|
|
| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Körhinta |
| Megjelenés: | 1992 |
| Hossz: | 5:22 |
| Szövegírók: |
Pusztai Zoltán Mentes Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI-Quint |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem téveszt meg a látszat
Semmi nem változott
Láthatod minden a régi
Értünk senki sem imádkozott
Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott
Kavarog a fekete por
Sötét a holtak lelke
Hiába gyújtunk gyertyát
Nem világít messze
Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott
Sötét a holtak lelke
Kavarog a por
Sötét a holtak lelke
Bújj el valahol
Szakadt képek egy tűzfalon
Minen hatalom romlott
Keresztre feszítve élünk
Vérünk színezi a poklot
Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott
Forog a rozsdás körhinta
Lehet, hogy valakinek így jó
Sötét a holtak lelke
Farkába harap a kígyó
Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
