|
|
|
| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Indul a boksz |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pusztai Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Warner-Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hosszú a kezem, messzire elér
Előbb-utóbb fizetni fogsz
Nem rázhatsz le, rád tapadok
Húzd fel a kesztyűt, indul a boksz
Indul a boksz, indul a boksz
Rossz vicc volt, hidd el hájfej
Hogy lenyúltad a pénzemet
Rajtam a sor, most én jövök
Visszaveszem a részemet
2XHúzd fel a kesztyűt, indul a boksz
Indul a menet, lendül a kezem
És lerepül a fejed
Azt remélem, te leszel a mélyben
A következő nagykövet
Indul a menet és lerepül a fejed
Nyakadba kötök egy nagy követ
Húzd fel a kesztyűt, indul a boksz
Indul a menet, lendül a kezem
És lerepül a fejed 1 2 3 4 5 6 7 8
9 10 KO!
Hosszú a kezem, messzire elér
Előbb-utóbb fizetni fogsz
Nem rázhatsz le, rád tapadok
Húzd fel a kesztyűt, indul a boksz
Indul a boksz, indul a boksz
Nem fogod sokáig állni a sarat
Nem adok esélyt, hogy védd magad
Lenyúltad a pénzemet,
visszaveszem a részemet
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
