|
|
|
| Előadó: | Barbárfivérek |
|---|---|
| Album: | Mennydörgés |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 5:02 |
| Szövegírók: |
Für Tibor Halpert Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Bloose Broavaz |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
deego:
Megy a passz adagol kézből kéz
A vas nem lesz verda csak fémből fém
Mindenki pénzből él
De aki korábban kel mindig élből él
Ha ütnek és roppan a szádból a vér
Kifröccsen az ilyen a fából kér
Bro küld neki vállból, hozz rá záport
csináljál nyárból télt
Nem a snassz inkább a más
a kólás, a jassz, a klassz strassz-lakás
Szakad a pénz a kassza más
Nem önszánt a lét a hurkot akassza más
Nyakakat elgörbít
Te ezt tudja mind jól ki éveket eltölt itt
Nehéz köveket elgördít
Ha felpörög king-kongokat eltörpít
refrén:
Ez a beton olvasztótégely
Hol kéz a kézben jár a düh és a kétely
A nagy része kikopik de mindig akad némely
ember kinek ez az örökmenedékhely
A fény a házak árnyékába bújtat
A kéz bankókat a zsebekbe csúsztat
A cél itt egy mit kívülről fújnak
Ha gyenge vagy elbuksz a bőrödig nyúznak
funk:
A ház előtt ülök fotelben az utca haja
Szonettem a rosszkedvem nem show elem a szlogenem, hogy lógsz nekem
Régiek a módszerek, újak a pótszerek
Este kattog az egész temetőre épített lakótelep
Mamuszban dzsalok át a Tescoba
Igazoltatás közben iszom a zacskós tejet
Nem kell magas IQ egyszerű a szitu
Tavesz baktalo tesókám tavesz Vitu!
Könnyen lehetsz áldozat, berántanak, levámolnak
A piszkos pénz a bőrszínek között nem válogat
Vigyáznak az égiek kinek mi éri meg
A nyomort nem mindenki ugyanúgy éli meg
Futok a paragrafusok utolérnek
Majd megélhetésből adok interjút a Kékfénynek
Panel balett, izzad a tenyered
Ha lehúzza a zsebedet a dagadt pakett
refrén:
Ez a beton olvasztótégely
Hol kéz a kézben jár a düh és a kétely
A nagy része kikopik de mindig akad némely
ember kinek ez az örökmenedékhely
A fény a házak árnyékába bújtat
A kéz bankókat a zsebekbe csúsztat
A cél itt egy mit kívülről fújnak
Ha gyenge vagy elbuksz a bőrödig nyúznak
tibbah:
Szívtam a kátrány szagát már párszor
Engem városba szültek a bölcsőm beton jászol
Panelba nőttem fel mit mindenki gyászol
Zajlik az élet erre bármikor mászol
Van aki dolgozik van akinek lopni kell
Jön a span fütty ha éppen lépni kell
Egyiknek kocc a másik épp adja fel, és
A kék foltokat a kéktől kapja el
Az utcán állandó meg figyelést folytatnak
Kamerák mindenhol truman showt forgatnak
Bármit matatsz a seggedbe koslatnak
Ha gyanús a filmed rögtön be kóstolnak
Elpirul a K9 annyi itt a mágus
Minden sarkon standol egy sárkányfű árus
Jöhet a TEK ezeknek nem ver a pulzus
Ha be visznek egyet majd jön egy új turnus
refrén:
Ez a beton olvasztótégely
Hol kéz a kézben jár a düh és a kétely
A nagy része kikopik de mindig akad némely
ember kinek ez az örökmenedékhely
A fény a házak árnyékába bújtat
A kéz bankókat a zsebekbe csúsztat
A cél itt egy mit kívülről fújnak
Ha gyenge vagy elbuksz a bőrödig nyúznak
bankos:
Mintha be lennék lőve látom, hogy levegőnek
veszik egymást mégis nőnek, de hiába csak kőnek
vagyunk jók a szakma közt,
a lépcsőn merengünk egymást közt
a sok katona közt, megsúgom négy szem közt,
mint a Set meg Lucifer,
olyan a város az ember,
itt a tempó a tenger vagy tartod, vagy elnyel,
a nagy része fullad, de mindig akad némely
kalóz kinek ez az örök menedéke,
mert itt mérik mi nem mérhető és számolják mi végtelen,
itt értik mi nem érthető és történik a képtelen,
mi gazdaggá tesz végül csak kacattá lesz,
tovább marakodunk ez, el tanakodunk ez-
errel meg nem is, asszed erőlködni giccs,
a tárcát viszi, a nincs, aztán fordul a kilincs,
a messze dől eléd, minden világot, mesét
bejárhatsz, de ez a fény,
itt a beton közepén
refrén:
Ez a beton olvasztótégely
Hol kéz a kézben jár a düh és a kétely
A nagy része kikopik de mindig akad némely
ember kinek ez az örökmenedékhely
A fény a házak árnyékába bújtat
A kéz bankókat a zsebekbe csúsztat
A cél itt egy mit kívülről fújnak
Ha gyenge vagy elbuksz a bőrödig nyúznak
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
