|
|
|
| Előadó: | BLR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mr.Missh
Ezeregy lány, ezeregy éjszaka
Azt hiszik, hogy nálam van a pénz szaga
Bébi légy laza, amikor mész haza
Mondtam, hogy vigyázz, mert a szíved szétszakad
Minden esetre te vagy az esetem
Nem tetem, mert Őt kerestem én
Megtartod nála, de nálam egy napnál nem tart tovább
Megmondtam a legelején
És tudom, hogy önzőnek látszom,
Hogy a lányok szívével játszom
Megbűnhődök egyszer,
de ma gyere velem, mert kurvára tetszel
Ez így jó ez így szép
Hogy érzelem nélkül a vágy széttép
Nem maradt más csak egy szép emlék
Itt a telefonszámom, ha kellenék még
Tudom, hogy nem tudnád földolgozni, hogy partykra megyek majd dolgozni
Úgyhogy jobb, ha félreállsz
Remélem magadtól is kitalálsz.
2x
Ami volt, az volt. Az így volt szép
Neked kellene még, nekem ez elég
Nem állhatok meg nálad baby,
Mert valami azt súgja lesz ezer még.
BLR
Ki kéne nyitnom a szemem,
Esélytelen, ahogy itt vagy velem
A tegnappal tele még a fejem
Bevillan mit műveltünk részegen
Mikor adtam az ívet, nem tudtam hogy jössz-e
Nevetek magamon, ezt hogy hoztam össze
Mért ne lennék magamra büszke
Nem is kamuztam, így nem maradt tüske
Félhomályban az idomok látványa
Tűzbe hoz úgy, mint életem álma
Elképzelem, mintha az égetőn állna
Én mennék minden nap úgyis a drága
Rettenetes sírás, régen ma nézem
Lehet azt se bánnám, ha mellette végzem
De majd visszaemlékszem
Ha mégsem, maradunk kéz a kézben
Ez a mentalitás lesz a hibás
Nem a vetítés sem a vakítás, se meglepetés
Nincs szakítás, se beetetés, csak szex nincs más
Egy újabb szám, amit nem hívok többé
Hagyom a képet, hadd váljon köddé
Hadd legyen ennyi, jön az út fel is, le is
Rád megyek negyedszer is
Ref.
Így volt szép a mese, most itt van a vége
Legyőzte az éjjelt a nappal fénye
Látom mennél, állok is félre
De visszatekerném a legelejére
Tudom, hogy lesz még mindenféle
Nem mondhatnám, hogy más nem kéne
Inkább mennél, állok is félre
Most kezdődött és máris vége
Nem terveztem, nem is bánok semmit
Ami éjjel az ágyban ment itt
Bevillan és tetszik
Úgy adom, ahogy mellettem fekszik
Tudom én mondtam, csak egy éjszaka kell
Most meg nem értem a többi mért marad el
Tudod, hogy nem kell egy újabb haver
Van elég, kösz, sosem fogynak el
Csak egy éjjel, nem tudtam előre
Hogy száz se lenne elég belőle
Ha komoly lenne, se futnék előle
Mintha nem lenne a fejem lágya benőve
Egyszerű volt, mint egy pofon
Tudtad, akarlak, nem vetted zokon
Panaszra sincs így okom
Ahogy csókollak búcsúzóul homlokon
Ref.
Így volt szép a mese, most itt van a vége
Legyőzte az éjjelt a nappal fénye
Látom mennél, állok is félre
De visszatekerném a legelejére
Tudom, hogy lesz még mindenféle
Nem mondhatnám, hogy más nem kéne
Inkább mennél, állok is félre
Most kezdődött és máris vége
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
