Előadó: | Rózsaszín Bombázók |
---|---|
Album: | Svédasztal |
Megjelenés: | 1989 |
Hossz: | 0:00 |
Szövegírók: |
Demeter György |
Tóth György Péter |
|
Kiadó: | Bravo |
Stílus: | Pop rock, synth-pop |
Címkék: | Keressük! |
Nézz szét
Éjszakában szerte hulló tengernyi vágyak
Nézz szét
Hajnalokban összekuszált, vetetlen ágyak
Nézz szét
Elmaradtak városok és eltűnnek arcok
Nézz szét
Ha elragad a vágy, mert nem bírod a harcot
Bölcs vagy
Csak azt látod mi érdekel, de azt sem kívánod
Bölcs vagy
Egy új dimenzióból most a térbe kiáltod
Bölcs vagy
Ordítasz, de jól tudod, hogy úgyis hiába
Bölcs vagy
Ha elrohansz és vársz, úgy nézel a világra
Álmaid úgy múltak el, még most is fáj
Képeken keresed őt, még most is vár
Álmodtál álmot talán, ó, ez így is szép
Ellopták vágyaidat, de hát ...
Nézz szét
Éjszakában szerte hulló tengernyi vágyak
Nézz szét
Hajnalokban összekuszált, vetetlen ágyak
Nézz szét
Elmaradtak városok és eltűnnek arcok
Nézz szét
Ha elragad a vágy, mert nem bírod a harcot
Álmaid úgy múltak el, még most is fáj
Képeken keresed őt, még most is vár
Álmodtál álmot talán, ó, ez így is szép
Ellopták vágyaidat, de hát ...
A Most így a jó című slágerével elért sikereket követően Tarány Tamás nem állt meg, és a korábban megjelent kislemezek után egy személyes hangvételű videóklippel örvendeztette meg rajongóit, amely az Én ott leszek című dalhoz készült.
„Az Én ott leszek egy komplex dal. Mindenkinek mást jelent, így mindenki találhat benne neki való igazságot. Azonban egy pontban összeérnek ezek az igazságok, mégpedig abban, hogy mindennek van vége.
És ott a világ végén állva van egy pillanat, amikor veszel egy mély levegőt, és akkor látod meg mindennek az értelmét. Legyen az egy kapcsolat vége, egy időszak vége, egy covidtól megfeneklett világ, vagy akár egy szép hosszú és tartalmas élet vége.
Különbözőek, de egy pontban mégis összeérnek. És mi az ami mindig ott lesz? A vigasz.
- Ezek mellett a gondolatok mellett született meg ez a dal. Számomra személyes és mégis mindenkié.
A klippel együtt pedig egyfajta megemlékezéssé vált a nagyapám előtt, aki nagyon sokat hajózott életének fiatal éveiben, tengeren, mint matróz, a Dunán pedig már kapitányként egy ideig.
Ezzel a klippel szerettünk volna neki, valamint néhai Farbinger Tamásnak tisztelegni, aki több mint három évtizeden át járta a világot különböző, magyar lobogó alatt futó hajókon, és egyike volt azoknak, akik szolgáltak az utolsó magyar tengerjáró, a Radnóti utolsó útján is. Az ő saját kezűleg készített világítótornyánál és a mellette található különleges, emlékekkel teli házában forgott a klip egy része.”
Fotó: Tarány Tamás