|
|
|
Menekülj, ez utánad siet,
ha nem érted meg, akkor butának hiszel,
hisz brutál a beat, de ha kulák a bige,
nem jelenti azt hogy a bulikba fizet,
nem iszok vizet, hanem whiskyt,
ettől mindenki maga alá piszkít,
maga talán Bes, mi? mit hisz?,
nem hordok Dc, me' nem díszít,
most nyílik a meccs, kérem a tétet,
vége nem lesz elengedtétek,
ne keress trébe, mert nekem tér kell,
engem kottákkal kezeltek vérben,
hangjegy a kanál mivel megkevered,
nincs olyan mit meg nem tehetek,
ha nem fogadja be a szervezeted,
vedd le tesó a jelmezedet.
Nem tetszik? ne vájjon kedvedre,
ha lassú a tempó átváltok dubstepre,
a szöveg már edzet, a kölyök rá flesselt,
de csak arra mire az arcod át kenje,
ne akard hogy rámenjek, az alapodra,
az olyan mintha a zene veled kamatyolna,
a végén a nettes instru, tör divatba,
ne kínálgasd, tölts a faszba.
Mehet a Vivába mint fasz a pinába,
ennyi, szarok a médiába,
aki saját pénzből adja ki,
az a tárcáját a kukába bassza ki,
ti meg szoptok, és megfizetnek,
egy rakásszar amit felvizeztek,
nem ti lesztek, a kölyköknek,
példakép, az ilyet köpöm le.
Fel a fejjel, ne fájjon a rossz,
az a helyzet, hogy változni fogsz,
száll most a kosz, de porba látni,
lehet majd téged, csak mondj ki bármit.
Egyé válni, az alappal, nézd meg,
tömegre hatni a szavakkal, érzed?,
tisztelni fognak, ha nem maradsz térden,
ismerj meg jobban,ha a bizalmam kéred.
Ébredj, nem kell a látszat,
ha nem vagyok szimpi,meny a picsába,
nem egy napig vártam a szebbre, de nem jött,
voltak szar napjaim, és ez is eljött,
Végre felnőtt, az a kis gyerek,
kit meglehetett törni, nem ismerem,
nem érzek semmit, az ember csak báb,
nem érzem, már nincs ami fáj.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
