Egy mosoly mindent szebbé tehet..
Figyelj..
Ref.:
Minden rosszban,
van, van van ami jó, van ami jó...
Minden rosszban,
van, van valami jó, hé valami jó...
1. Versszak:
Ha kapcsolatok törnek össze mint a szíved,
jó oldalát nem látod mert valami eltaszít bent,
én is tesó hittem, sokáig hogy létezik,
most meg lehajtom a fejem ha a véleményem kérdezik,
hogy mi volt a gond, és miért lett ez is vége,
miért járkálok esténként a csillagokat nézve,
miért bízom az égre a sorsom és nem döntöm el,
miért állok egyedül és miért nem tudom hogy ki kell.
Mert, tudom hogy messze van a cél,
a szívem addig legyen kikezdhetetlen acél,
hogy mindent megtegyek amit csak tudok,
mert a sorsom elől soha sem futhatok,
ha eltávozott valaki, mindig érezte a szív,
de minden kapcsolat végén új ajtó meg nyílt,
ne hidd hogy ez jó, de ha a célba érsz,
ne feledd a dolgok mindig a jó oldalát nézd.
Ref.:
Minden rosszban,
van, van van ami jó, van ami jó...
Minden rosszban,
van, van valami jó, hé valami jó...
2. Versszak:
Választásod van, egy jó és egy rossz,
mielőtt megtennéd, legalább gondolkozz,
hogy esne ez neked, és miért is teszed,
mi a következménye ha észre sem veszed,
miért küzdöttél eddig az köddé is válhat,
mikor nem keresed akkor rád találhat,
az igazi, az egyetlen, a jelen és a jövőd,
a legfontosabb hogy az emberekkel törődj.
Legyen kihez kötődj és bízz is benne,
ha igazán szeretnéd így is menne,
mit is tenne, az ember barát nélkül,
hiszen egyedül, csak a magány aki vénül,
minden amit féltünk, egy napon köddé válik,
barát vagy ellenség már akkor az sem számít,
gondold át mit mondasz, erőt adsz a szavaknak,
mert a legnagyobb titkaid is kiderülnek haragban.
Ref.:
Minden rosszban,
van, van van ami jó, van ami jó...
Minden rosszban,
van, van valami jó, hé valami jó...
3. Versszak:
Sok hiba van bennük ahogy bennem és benned is,
tökmindegy hova születél ha szíved mélyén rendes is,
tudsz lenne, ezért se ítélj el senkit,
a külsőről, ez segített tovább menni,
ez a világ hova lett, mi? lassan letehetek,
az életről, de nem teszem mert lehetetlen lenne,
ezt felfogni, hogy nekem nincs tovább,
mindig csak azt hallottam: fel a fejjel kis komám,
most hová kerültem, fentebb ment a mérce,
de nem állok meg itt, együtt kéz a kézben,
haladok a magánnyal, de ki elhagyott azt nézd meg,
magát keresi minden egyes zenémben,
de még sem teszem fel a kérdést hogy miért,
inkább felteszek egy cd-t ezt nem hagyom el senkiért,
nem nézem hogy ki ment el, nekem az kell aki maradt,
egyszer talán megérted, de ha nem, az se baj.
Ref.:
Minden rosszban,
van, van van ami jó, van ami jó...
Minden rosszban,
van, van valami jó, hé valami jó...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah