|
|
|
| Előadó: | Muri Enikő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mint porszem a szélben,
Az álom elrepült.
Most látom,
Már túl kevés a szó.
Még százszor el vérzem,
Ha látom összetör.
A lelkem egy kiszáradt tó.
Ha egyedül vagyok elhiszem,
hogy az én hibám az egész.
Ilyenkor rám szakad az ég.
Nem is értem hogy hogy lehet,
Hiszen jobb ez így hogy ég veled.
Én erre vágytam rég.
Belőled már nem kérek,
Töröltem mindent végleg
Tudom hogy kár belénk a szó.
Ezernyi sebből vérzek,
Vissza már úgy sem nézek,
tudom hogy új nap virrad vár rám a jó
Kérlek ne ments meg most tovább léptek,
Elhagyom a várost az élet elsodor.
Félek de értsd meg hogy csak az utam járom egymagam.
Én tudom honnan s merre visz az út.
Néha bánt néha felkavar,
Néha visszavágyom még.
Ilyenkor az ég is máshogy kék.
Nem is értem hogy miért van ez,
Hiszen jobb ez így hogy ég veled.
Én erre vágytam rég.
Belőled már nem kérek,
Töröltem mindent végleg
Tudom hogy kár belénk a szó.
Ezernyi sebből vérzek,
Vissza már úgy sem nézek,
tudom hogy új nap virrad vár rám a jó
Kérlek ne ments meg most tovább lépek,
Elhagyom a várost az élet elsodor.
Félek de értsd meg csak az utam járom egymagam.
Én tudom honnan s merre visz az út.
(úgy is ha fáj)
Megyek hozzád hív az élet.
(úgy is ha fáj)
Visz az út most földön s égen.
(úgy is ha fáj)
veled a tűz most újra éled
(úgy is ha fáj)
Az emléked már nem fáááááj.
Félek de értsd meg hogy csak az utam járom egymagam.
Én tudom honnan s merre visz az út.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
