|
|
|
| Előadó: | eSdé |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Írok egy levelet, mert most azt látom
Hogy mozognak a levelek a fákon
Az árnyékom talán egy másik emberé
Te tényleg olyan vagy, aki a hibáival szembenéz?
Én már nem tudom, hogy kiről mit is gondoljak
Talán bevallani lenne a legkönnyebb
Hogy kik is vagyunk valójában
Az ember óriás hozzá képest
Mégis elakad a pók hálójába'
Szeretném, hogy körülöttem ne minden mese legyen
Szeretném látni, amit úgy hívnak szerelem
Kereslek, de mire megtalállak, már újra elbújsz előlem
Bár amit csináltál belőlem, jó, hogy csak én tudom
Amennyire küzdök, a végén ugyanúgy megbukom
Ezt csak én érzem, vagy mindenkinek nagyon fáj a csalódás?
A tegnap és a holnap az nagyon más
Mert szerettél, de most már utálsz valakit
Kár, hogy nem önmagát adja, helyette inkább valaki mást alakít
Én boldog szeretnék lenni, és amit ma, azt holnap is érezni
A kezed fogni, és választ kapni a szemedből úgy, hogy nem kell kérdezni
Változni szeretnék, mert tudom, hogy anélkül nem megy
Én mondanám szívből, hogy örökre együtt veled
De tudom, hogy holnap már elmegy
Nekem mennem kell, mert hosszú út áll előttem
És, ha tudnád, hogy mi van mögöttem
Akkor értenéd az okát az elköszönésemnek
Sokan még várnak akkor is, ha tudják, hogy vége mindennek
A kitartás pedig becsületre méltó
De a gondolattal, hogy vele lehetsz újra
Magad mérgezni miért jó?
Változni kell, mert új utakra csakis úgy tudsz lépni
Az őszben is a nyarat fogom látni
Télen pedig megint a tavaszt várni
Sok mindent visszahoznék a múltból
De a szembe fújó szél erősebb nálam
Emlékszem arra, amikor az utcán egymagam álldogáltam
És az emlékeimben van az is, amikor veled sétáltam
A hideg ráz, mert mindig azt vártam, hogy rám várjon valaki
Én visszamennék érted, és ott szeretnék maradni
Már eltelt azóta néhány hónap
De minden reggel úgy kelek, hogy végre láthatlak majd holnap
Én boldog szeretnék lenni, és amit ma, azt holnap is érezni
A kezed fogni, és választ kapni a szemedből úgy, hogy nem kell kérdezni
Változni szeretnék, mert tudom, hogy anélkül nem megy
Én mondanám szívből, hogy örökre együtt veled
De tudom, hogy holnap már elmegy
Utolsó bekezdés, mert a végére kell, hogy érjek a mondanivalónak
De szeretnék még mesélni magamról, ezért köszönöm szépen minden szónak
Hogy ki tudtam fejezni az érzelmeim
És ezáltal, a te füledbe is kerülhet néhány olyan mondat
Ami szerintem helyes irányt mutat
A ruhám márkátlan, de a szövegem márkáját nem tudod megvenni pénzzel
Ez belső öltözet és azért adom ki, hogy fogd fel ésszel
Az ember bentről jön és nem kívülről látszik
Mama, felöltöztem jól, de a szívem fázik
Az utca ázik, mert sírnak a felhők
Szeretem ezt a játékok, még akkor is, ha néha fellök
A fájdalom túl hamar, a könnycsepp az túl későn érkezik
Úgy érnek véget életek, hogy azt meg sem érdemlik
Ilyen ez a mese, néha filmként tűnik fel
És azt bizony sokan nem tűrik el
Változni szeretnék, mert a szint alatt vagyok nagyon
Elmúlik az élet, de nem boldogság nélkül, mert én azt nem hagyom
Én boldog szeretnék lenni, és amit ma, azt holnap is érezni
A kezed fogni, és választ kapni a szemedből úgy, hogy nem kell kérdezni
Változni szeretnék, mert tudom, hogy anélkül nem megy
Én mondanám szívből, hogy örökre együtt veled
De tudom, hogy holnap már elmegy
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
