|
|
|
Sokszor mondtam azt hogy nem fog menni,
el se mertem képzelni hogy elfog kelni,
elkezdett telni az idő csak múlt,
a kezem nem a kormányon a pulton meglapult,
a szél összevissza fújt stílusokat de,
ezt mind először itt mutattam meg,
Kakucs szívében, tizenévesen,
rappeltünk a suliban, minden szünetekben.
Nem erre születem, rám ragadt útközben,
ezt nem veszi el senki, halálomig üldözhet,
minden gondot legyűrtem, minden próba erősít,
nem volt hogy leálltam mennem kell mert meg őrit,
hogy neked összejön és én lemaradok,
én leszek az első ki az állóvizet felkavarom,
itt, már nem állhatok le,
legyűrök mindent, szárnyalnom kell.
Ref.:
Ragadd meg mert elrepül,
a lehetőség, akkor cseszhetjük,
vannak dolgok mire szert teszünk,
nekem mára egy álom teljesült.
Egy nap arra ébredtem hogy már nincs vissza,
lehetőséget kaptam amiben megbíztam,
eljött az a pillanat, éltem is vele,
harci kiáltás zengjen, ébredés helyett,
aki itt elalszik az elbukott, tovább kell mennem,
a kosárban és a zenében magamra leltem,
ne várj meg, utol foglak érni,
ha minden kötél szakad, akkor is bennem fog élni.
Minden emléked, minden elcsépelt,
szavam arról szól, a múltam nem léket,
vágott a hajómba hanem edzetté tette,
ezért sem lehet hogy a magad fajta kikezdje,
nem egy ember állt szembe, de mára annál többen,
erősítik táborát ennek a kölyöknek,
ha felnézel az égre csak gondolj arra,
ő is épp arra néz, arra a csillagra.
Ref.:
Ragadd meg mert elrepül,
a lehetőség, akkor cseszhetjük,
vannak dolgok mire szert teszünk,
nekem mára egy álom teljesült.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
