|
|
|
Utolsó táncunk volt,
a költő is rád gondolt,
Nem állhatsz meg itt már,
menned kell..
Végül mi vagyunk azok akik itt maradtak,
mi nem dőltünk be a színfalaknak,
ami húz azt hagytam, húz a bajba,
belém vágott mint a kés a vajba,
nem kamatozik a pénz a bankban,
mindenki élete egy kéz alatt van,
mára elkeserít hogy élve hagytak,
Magyarország lassan csak egy légy a szarban.
Ne hallgass arra aki csöndbe hagy,
mondj ki mindent mit a szíved haj,
kinek az inge az rá igényt tart,
rájössz egy napon csak egy színész vagy,
az élet az dráma, nem vígjáték,
tudom állva néznéd ha bírnád még,
volt sokkal jobb, de ez így már tré,
ki maradhatott volna az nincs már rég.
Egy madár úgy szállnék minél messzebb,
az élet egy vadász, töltény minden verse,
ez igy most nem kell mert ha igy szeretsz meg,
akkor megeshet az is hogy nem feledsz el,
lassan húsz évesen miért ezt kell látnom,
hogy amiben felnőttem egy mérgezett álom,
ez tény amin állok én itt játszottam,
a gondolattal először hogy rászoktam.
Ref.:
Utolsó táncunk volt,
a költő is rád gondolt,
Nem állhatsz meg itt,
menned kell megint,
felejtened pedig hát,
nem kell.
Tesó, én először el sem hittem,
hogy azt lövöd hátba aki felsegített,
én nem bízok meg az exeimben,
de ha ezt teszi velem akkor meg se tisztel,
vedd el isten, ami neked jár, kérlek
hisz ez az élet veszett már,
na kezet rá, hogy meg tetted,
mikor velem volt már akkor sejtettem.
De ha ez kellett, akkor csináld bátran,
löksz a sárba, de még fel sem álltam,
ezt nem vártam, de hát ne sajnálj,
ne kelljen semmi ha nincsen már,
így is kár, hogy ismerlek, vágod?,
de a haverok közt nem szelektálok,
ez a jelmezed, áhh most már leesett,
itt a barátokat rossz helyen keresed.
De te neked, már nem jár semmi,
tőlem, mihamarább fogsz el tűnni,
nem kell tűrni, nem nézem végig,
akit szerettem más szívét tépi,
szét, én meg alkoholba fulladok,
ne kérdezd hogy mi van mert jól vagyok,
tudod sok a gond, de nem érdekel,
mindenért küzdök amit félthetek.
Ref.:
Utolsó táncunk volt,
a költő is rád gondolt,
Nem állhatsz meg itt,
menned kell megint,
felejtened pedig hát,
nem kell.
Ez gyertya egyszer éget, nem gyullad,
meg újra és újra és újra és újra,
senki nem tudja igazán min múlna,
egy mosoly az arcomon mitől megjavulna,
meg annyi élet és meg annyi ember,
meg meg állok, de csak az jut eszembe,
hogy mennem kell, már valamire jutottam,
ha már nem leszek mellett nevess ki nyugodtan.
Életem perceit azzal töltöm, költök,
hogy jobb legyen ezen a földön,
jössz te, de csak egy verset kérsz,
tovább mész, és egy újabb ellenség,
de mi kellett még, nem vagyunk barátok,
elfeledtél, de látom ez a lábnyom,
egy átok, ti vártok de nem megyek,
ne legyen hogy még egyszer elcseszem.
Ez kell nekem, de nem kapom meg,
amíg élek, egy álmom se adom fel,
új nap ragyog de ne vakon kelj,
látni akarok mindent amit amúgy nem,
ne lapulj meg, bontsd ki szárnyad,
mi a szíveden tesó azt mond ki bátran,
igen várlak, egy hideg zárka,
lett ez a hely mert a szívem zárva.
Ref.:
Utolsó táncunk volt,
a költő is rád gondolt,
Nem állhatsz meg itt,
menned kell megint,
felejtened pedig hát,
nem kell már...
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
