|
|
|
Meg volt a kezdő hang, és jött az üzenet
A sípszóra vártál, és mi nyomtuk a szöveget
Ütemesen elmondtuk, hogy mi az ami bánt
Mi veled voltunk mindig, mint a lekvárhoz a fánk
Vagy a funk-hoz a basszus a basszushoz a ritmus,
A ritmushoz a dobok meg a sznobokhoz az izmus
És az izmos munkás szobrok bent a csepeli gyárban
Amik akkor is kemények mikor olvadunk a nyárban
Kéne nekik kőnő, kőkóla kőpapír
Körlevél kőrözött kőris és kőradír
Kőgyerek kőkutya kőtévé kőálom
Kőreklám kéne még
Szóval még itt vagyunk ma veled mint privát régi lelet
Egy szelet hozó vihar, de abból is csak egy szelet
Ami arra elég hogy végre elrepítsen délre
A gondokat meg félre söpri vagy elcsalja lépre
De nem ez még a végső hang, lesz még üzenet
A sípszóra várjál, és majd nyomjuk a szöveget
Ütemesen felejtsd el hogy mi nyomja a vállad
Az legyen az üzenet, hogy minden rendben nálad
Még hátra van, ami előtted
Terül el az irányt ugye belőtted
Így kábán lassabban beszél
Míg százzal zakatol a szembeszél
Most jó neked, mert itt veled
Együtt mondjuk ki tisztelet
Átjár majd az áhítat
Mert adunk neked valamit a hangfal meg a másikat
