|
|
|
| Előadó: | Zs'odds és Lehel |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Zs'odds:
Évekkel ezelőtt hajóra ültünk
Azóta mennyi hullámot tűrtünk
Maradtunk ketten vagy mi jöttünk tovább?
Na fel az árbocot, Lehel komám!
Elég egy mikrofon, reppelni könnyű
De alig jön érték hangfalak közül
Hány ember hitte el, ő Mr. Busta
Kapásból 10 van lenn a Texasban
Bontok egy sört, veled a tónál
Amíg a lábam a vízbe lóg már
Komolyan számít, esik vagy fúj?
Lehetnél, boldog csak úgy
Lehel:
Nem harcolok már, héy meguntam,
Pont elég fájdalmat láttam,
A szívem mindig súgja, testvér nincs határ,
Hiába bújsz el, az élet megtalál,
Ez vagyok én, szivárvány a szürkére,
Remélem te is rátalálsz a festékre,
Mosolygok az égre, bámulnak a felhők,
Hogy értené ezt, az, aki felnőtt?!
Minden zene, egy egyszerű tanmese,
Amit tanítottak nem igaz a fele se,
Telnek az órák, telnek a napok,
Igaz csak csendben, de azért haladok,
Yéyy, lepacsiztunk a teremtővel,
A fülembe súgta, az égig törj fel,
Egy dolgot kértem.. engedjen alkotni,
Na kapizsgálod, miért kezdtem reppelni?!
refr.:
Hány életemben ismerhettelek már
És mennyiben elkerültük egymást
Itt vagyok most, örülök, hogy te is
Tegyük meg hát, ami tőlünk telik!
Nem akarom, hogy lásd, ahogy én látom
Azt kívánom, hogy végre láss, barátom
Egyedül vagy, pedig elférnénk ketten
De változni fogsz, látom a szemedben!
Zs'odds:
Himnuszként énekled, szűk a világod
Bármerre nézek, végtelent látok
A helyed még nem találod, tényleg?
Pedig barátom, ott vagy éppen
Elő a bogrács, valamit főzzünk!
Egy pohár borral nekigyürkőzük
A tűz mellett páran, velünk egy gitár
Annyi, hogy élek, épp elég király
Hiába szeretném, sajnos kétlem
Hogy amőbázna Isten az égen
Csíkokat húznak a felhők mellé
A földet nézve, észre, hogy vennéd...
Nekem a zene, neked mi az?
Amit magadból végre kiadsz
Használod, eldobod, kitéped, kivágod
Próbáld ki ezúttal, ültess egy virágot!
refr.
Lehel:
Ahogy mondtam, a változásért kezdtem,
Meglehet, sok mindenben tévedtem,
Néha mikor ülök, úgy érzem reménytelen,
De meg csillan a szemed, ez épp elég nekem,
Igen elhagytam, a repprefel füzetem,
De minden szó, itt van a szívemben,
Minden sorba, a lelkem tettem bele,
Hiszen mikor reppelek, egy velem a zene,
Minden dallam egy aprócska tó,
És valójában, te vagy az alkotó,
Hogyha úgy tetszik, pattanj a bicajra
Hagyd hogy, a szél irányítsa..
Az utadat, héy figyelj barátom,
Az ütemre, a szavakat tárazom,
Ki a célpont? Te vagy én?
Barátom.. ez a mi mesénk..
refr. 2x
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
