


| Előadó: | Barbárfivérek |
|---|---|
| Album: | Mennydörgés |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 3:59 |
| Szövegírók: |
Für Tibor Halpert Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Bloose Broavaz |
| Stílus: | rap, hip-hop,underground |
| Címkék: | Keressük! |

Tibbah:
Lassan megszokom, hogy az élet agyonrág,
Ezért tűnik úgy, hogy minden sorom arcon vág,
Ott van a véremben a lázadó nemes kód,
Állandó turnén vagyok mint a Depeche Mode,
Harminc öt fölött, már nincsenek csodák,
Már nem tudom jó tanáccsal lehúzni Yodát,
Tudom egyszer eljön mindennek az ideje,
Fogd meg édes hogy a szívem elég hideg e,
Szál a füst, a gondok megvárnak,
Ha szúr az élet, csak szólok a rasztámnak,
Nincs semmim csak a zene ebben raj vagyok,
Amikor rákezdem hullanak az angyalok,
Van a család meg, pár bro aki támogat,
Remélem az élet mindig mellétek válogat,
Régen szerettem, de azt pont lefosták, a
Tündérek a szívemet a sárba bele taposták,
Van aki megérti van ki csak hallgatja,
Minden lemezem az életem egy darabja,
Mindenki parázik a nyomor be ne falja,
A csóróság erősebb mint az isten haragja,
Néha be haluzom én is a vaklármát,
Úgy érzem a vandálok fellökték a sakktáblát,
Amikor elbukom csak legyen puha bélés,
Nem a zuhanás számít hanem a földet érés.
Refrén:
Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak megyek mint egy erőgép, nem árul el arcvonás
Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak úgy jutok előrébb, ha látom a folytatást
Deego:
Úgy érzem jól vagyok, vagy várj lehet mégsem
Mikor azt hiszem elalszom mindig akkor vagyok ébren
Folyton parázok a ráktól, vagy mástól
Mégsem tudok lekattani a rohadt dohányzásról
Ha felemészt az ideg kés helyett a sört nyitom
Miközben őket szidom magamat jól leiszom
Éreztem sokszor én is milyen a családi melegség
És azt is átéltem már milyen a pánikbetegség
Meg kell felelnem a melóban a zenében
Hogy ismerjenek minket minden egyes megyében
Tudom, hogy bent vagyok jó pár ember begyében
De megnyugtat hogy engem hall mindegyik a fejében
Ugyanúgy élem meg minden egyes napomat
De miért a legfontosabb az amit az ember halogat
A legtöbb magyar csak a sötétségben tapogat
Amíg másnak szerencse járt mi kaptuk a bajokat
Rettenet látni a sok fiatal kislányon
Hogy megtörték őket mint tengert a sziklazátony
A legtöbb szerelmes lenne, szállna a szivárványon
De a szívét elrepítették egy papírsárkányon
Már nem érdekel, hogy megbántottalak
Hisz minden egyes gesztusommal téged megváltottalak
Veled ellentétben én nem vádoltalak
A szívem sötét felében örökre eltároltalak
Refrén:
Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak megyek mint egy erőgép, nem árul el arcvonás
Mindig ugyanaz a tükörkép és rajtam sem látsz mást
Csak úgy jutok előrébb, ha látom a folytatást



Harcsa Veronika Flow By című albuma, amely egyszerre zenei és vizuális kísérlet, Vancsó Zoltán fotós slideshow-jával december 1-jén debütál a Müpa Fesztivál Színházában.
Az új zenei projekt a közönség és az előadó közötti határokat kívánja feloldani
A dalok karaktereihez olyan képi narratívák születtek, amelyek rejtett szálakon kísérik és egészítik ki a hallottakat. Az InterAction című esten az énekes Nora Thiele német ütőhangszeressel és a Soharóza kórussal lép színpadra.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Harcsa Veronika tudatosan fordult az interaktív, közösségi élményt teremtő zene felé
Régóta vezet workshopokat, 2024-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem zeneterápia szakán szerzett diplomát. Új albuma, a Flow By ennek a szemléletnek a folytatása.
A szerzemények úgy születtek, hogy az élő előadás során a közönség aktív részese lehessen a zene formálásának: a taps, a hangadás, a ritmikus gesztusok mind a közös flow-élmény részévé válnak.
- A dalokat úgy írtam, hogy belekomponáltam a közönség jelenlétét. Élőben erre épül minden, az viszont további ötletelést igényelt, hogy lemezként hogyan fog működni mindez.
A koncepcióba belevettem a Soharóza kórust, amely híres kísérletező kedvéről. A lemezen ők teremtik meg a közösségi hangzást
és a Müpa-beli koncerten is jelen lesznek, hogy a közönség közé vegyülve erősítsék a hangadást - fogalmazott Harcsa Veronika.
Fotó: Harcsa Veronika Facebook oldala
A lemezen és a koncerten közreműködő Nora Thiele német ütőhangszeres zeneszerzővel és hangszerépítővel az énekes berlini évei alatt ismerkedett meg. Thiele világzenei ihletésű hangszereivel, frame drum- és ritmuskísérleteivel különleges textúrát ad a hangzásnak.
Vancsó Zoltán 2005-ben fedezte fel, majd az elmúlt években művészi szintre emelte a zenével kísért fotó slideshow műfaját. Több száz rövid és csaknem egy tucat egész estés fotófilmet hozott létre, számos alkotása moziban is látható volt.
- Látom a zenét és hallom a képet, érzem e két világ összefonódásának lehetőségét. Ez a műfaj lehetőséget kínál több tucat fotó összefűzésére, ahol a szerkesztés önálló és rendkívül kreatív folyamattá válik.
A képek közötti áttűnések dramaturgiai és esztétikai szerepe, valamint a zenei kíséret hozzájárul ahhoz, hogy a vizuális élmény komplexebbé és átélhetőbbé váljon.
A lemez hangulatához 2017-ig nyúltam vissza az archívumomban, hogy korábban nem publikált képekkel dolgozhassak. Nem konkrét történeteket mesélnek el, hanem a zene tudatalattijába vezetik el a nyitott nézőt - részletezte az alkotó.
A rendhagyó koncepcióból születő lemez egyedi online megjelenést kívánt
- Ma már nagyon kevesen hallgatnak meg elejétől a végéig egy lemezt, de bízom benne, hogy ez az album a vizuális élmény miatt kivétel lesz. Éppen olyan hosszú, mint egy sorozat epizódja - tette hozzá Harcsa Veronika.
Kiemelt kép: Harcsa Veronika Facebook oldala