|
|
|
|
|
| Előadó: | DrasztikAkusztik |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Játsszuk azt, hogy újra élünk,
Háború szülte gondolat.
Félve húzódsz a hegy mélyére,
Újratervezed önmagad.
Fényes a város, de most nem a lámpák
Világítják az égboltot.
Üstökösként húzzák a csóvát
Az irányított árnyékok.
Csöndes a tél, ha a hó-hamu közt, lám
Semmi többé nem mozdul,
Egy karral, egy lábbal majd duplán számol
A rendjel mögötti árnyékúr.
Nincs már város, csak temploma áll,
A lyukak között megül a dér.
Felálhatsz újra a téglahalomra,
"Fekete zászlót szaggat a szél."
Játsszuk azt, hogy újraéled,
Játsszuk azt, hogy fáj
Játsszuk azt, hogy újra fázunk,
Egy rongybabába kapaszkodsz,
A tűz szikrája mélyre nem nyúl
Kívül lehet jó, de belül rossz.
Holnap együtt megyünk a sírhoz,
Melyet jel nélkül is megtalálsz,
Anyád kendője fekszik a halmon
Szövetbe burkolt árulás.
Játsszuk azt, hogy újraéled,
Játsszuk azt, hogy fáj
Mint a hullám a gáton, ha megtörik,
Az akaratgyenge elbukik.
Megyünk előre tömött sorokban,
A fegyverünk halál.
Csillag és pompa és asszonyok csókja
És ütközet éltet, és harsan a nóta
Az emberi szörnyből alkotott horda
Dicsőségre vár.
Játsszuk azt, hogy meghal végleg
Játsszuk azt, hogy fáj
Játsszuk azt, hogy nem menekülhetsz,
A romok között is fölébed érek,
Ha valaki meghal a helyébe lépek
Milliárd emberárny.
Játsszuk azt, hogy meghal végleg
Játsszuk azt, hogy fáj
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
