|
|
|
| Előadó: | Kafkaz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kardos-Horváth János |
|
Kardos-Horváth János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Jobban tenné Monsieur ha gondolna előre
Mi lesz az élet értelme 2042-be?
Lesz-e a halaknak még folyó, lesznek a Hortobágyon darvak
Számíthat-e arra majd, hogy a gólyák még akarnak
hozni ide kisbabát, vagy infót Afrikából
Vagy egy sima pusztulat néz ki önmagából
Gondoljon bele Monsieur, pontosan 30 év múlva
milyen állítás lesz igaz a mostani múltra?
Vastelepen rohad el az autóipar krémje
Számítógép házak, vázak mennek a szemétre.
Milyen jövőt festenek, Monsieur, a tények?
Irán után ki lesz majd ellensége a tőkének?
Meddig tartja még magát ez a dicsőítő ének?
És mikor lesznek Jézus, Buddha és Mohamed testvérek?
Nézzen bele, Monsieur, nyugodtan a tükörbe
Bármit választhat, a választ csak önmaga tartja csőbe.
Ócskavason rohad el, az autógyártás krémje
Számítógép házak, vázak mennek a szemétre
WC papírnak sem jó az újságok nagy része
Intenzíven tartott csirkét hirdet estebédre
Monsieur, a gyerekek, mindig énekelnek.
Minden élet újítás és minden élet lélek.
Nézzen bele. Monsieur, nyugodtan a tükörbe
Bármit választhat, a választ csak önmaga tartja csőbe.
Gondoljon bele Monsieur, pontosan 30 év múlva
milyen állítás lesz igaz a mostani múltra?
Jobban tenné Monsieur ha gondolna előre
Mi lesz az élet értelme 2042-be?
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
