|
|
|
| Előadó: | DeniDé |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | underground rap |
| Címkék: | Keressük! |
Fájnak még a percek amiket most is átélek,
a múltra gondolva, egy másik útra áttérek.
Tudom, sokszor megbotlottam az életben,
és nem hittem másban csak az égiekben.
Előttem a sors útja szakadozik lefele,
a mögöttem lévő híd pedig épülget épp felfele.
Áttérek egy világba ahol ellep a borultság,
sötét rózsa sötét égbolt, házfalaknál koldultság.
Itt kihalt már minden csak a szél szállítja a romokat,
az érzés bennem megkezdi a taszító pofonokat.
Én ettől vagyok rosszul hogy a másik ember éhezik,
és nincs mentség rájuk, az élet elé képezik.
A puccos gyerek mitcsinál, egész nap otthon gépezik,
nem gondolnak arra hogy másoknál ez hogy létezik.
Markolj rá a rózsára, így eszedbe jutok én is,
a karcolás a szívedbe megéget ha mély is.
Refrén: x2
Fájnak még a percek, de hiszek minden szavadban,
járj végig az utamon, előtted mindig szabad van.
Lélegezz nagyokat, főleg kint a szabadban,
te mit látsz magadban, és az én szavamban ?
Fáj, fáj, de mit tegyek most mond nekem,
mit, hogyha sehol se találom meg helyem.
A sötét út elvezet oda hol nincs boldogság,
de ez nekem a legjobb még ha nem is gondolnád.
Ott felfigyelnek rám, és nem hagynak cserbe,
ott meghallgatnak, majd elaludhatok csendbe.
Itt valós a szívverés, mert nem monitorból világít,
nem kábeleken keresztül kell elmondani imáink.
Na meg a hibáink, hogy éppen mit meggyónnál,
felteszed a kérdésed a legmélyebb tó pontján.
Látod, nekem ezért fájnak a percek,
mert félek hogy én leszek aki a tűzben majd serceg.
Ordítanék az ég felé hátha meghall majd valaki,
kiüvöltöm a fájdalmat ami égeti a szavaim.
Megújulást kérek hogy én is jó ember legyek,
ne magamért hanem hogy másokért is tegyek.
Refrén: x2
Fájnak még a percek, de hiszek minden szavadban,
járj végig az utamon, előtted mindig szabad van.
Lélegezz nagyokat, főleg kint a szabadban,
te mit látsz magadban, és az én szavamban ?
Távol a világtól egy új életet kezdtem,
amit csak tudtam mindent megtettem.
Sercegtem a tűzbe de igaz hogy csak belülről,
mert volt egy lány aki, tekintetével elbűvölt.
Szép is volt a csoda de fájdalmasan megtört,
szilánkokra hasadtam játszottam még egy kört.
Kicselezett az élet de felépült a sötét világ,
emlékezetemben a fájdalmat 'DELETE' - kivág.
Gondoltam másra is mert nem élek én egyedül,
nekem játszott mindvégig az elhalkult hegedű.
Fájnak még a percek, de hittem minden szavadban,
végigjártam az utamat, előtted én szaladtam.
Szó nélkül elveszek pengeélen táncolva,
szívem darabjait megtalálod láncolva.
Véget ért a játék én lettem a győztes,
kiestél babám, ez nekem a hőstett.
Refrén:
Fájnak még a percek, de hiszek minden szavadban,
járj végig az utamon, előtted mindig szabad van.
Lélegezz nagyokat, főleg kint a szabadban,
te mit látsz magadban, és az én szavamban ?
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
