|
|
|
| Előadó: | Álarc Krú |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Tükrökkel állok szemben miben eltorzult az önarcképem
Azt ígérted régen, hogy majd egyszer mindent föladsz értem
Én már tovább léptem új fejezet kezdődik
Minden csalódás után a szívem gyorsan edződik
A szemem megtörlöm mert homályos a látásmód
Tényleg önző voltam mikor rólad írtam pár száz sort?
Ennek vége, többet nem is tudok rád nézni
Sosem leszel az aki a fájdalmamat átérzi
Hosszú még az én utam, nem látjuk ott a végét
Kik voltak elmentek, csalódtam tovább kéne lépni
Fojtogatnak emlékek tudom nem vagyok egyedül,
A törött tükörbe néztem de mindig más menekül
Elteltek az évek hiába kérdezed én megvagyok
Nem kellenek exek se kamu barátok, elvagyok
Elég egy nézés tudom rólatok hogy minek vagytok
Nem vagyok veletek mert már régóta hidegen hagytok
Elválaszthatatlanok voltunk, mégis külön úton járunk
Súlyos szavak voltak miket egymás fejéhez vágtunk
A tükrök párásak nem látom bennük kettőnket
A valósággal szembesültem aztán eltörtek
A valóság, az előttem, de az álmok azok nem jöttek
Nem vagy már te se, de az évekkel én felnőttem
Csalódtam párszor, a magad fajtát mellőztem
Vége mindennek, a tükröket eltörtem!
Te a szívemet használtad fel eszközként
Hogy másokat tönkre tegyél és engem fertőzzél
A tiszta égbolt lassan átváltozott felhőssé
Tombolt a vihar, egy váratlan percben ellöktél
Miattad szenvedtem de saját magam kínoztam
A szeretetet bennem szívtelenül gyilkoltad
Az olcsó szívemből örök gyűlölet szivárog
Azt kívánom vágják ereidet tükör szilánkok!
A harag bennem él, nektek semmi jót nem kívánok
De tudom azt is, hogy már egyikőtöknek se hiányzok
Egy napon emlékezzetek, hozzám jut majd az imátok
Mikor kiléptek az ajtón, ez az egyetlen hibátok
Leszarom hogy ki mit akar, engem már nem zavar
A vége úgy is az lesz, hogy mindenki csak kavar
Elég volt már belőled, az ilyen egyedül marad
A büntetése az lesz: a múltja után szalad
Elválaszthatatlanok voltunk, mégis külön úton járunk
Súlyos szavak voltak miket egymás fejéhez vágtunk
A tükrök párásak nem látom bennük kettőnket
A valósággal szembesültem aztán eltörtek
A valóság, az előttem, de az álmok azok nem jöttek
Nem vagy már te se, de én az évekkel felnőttem
Csalódtam párszor, a magad fajtát mellőztem
Vége mindennek, a tükröket eltörtem!
Szakad a kötelék sajnálom hogy így alakult
A közös múltunk csak egy hosszú, sötét alagút
A búcsú csókod is csak méreg volt mi megmérgezett
Nem hittem volna hogy egyszer csak egy emlék leszel
Mindig is te voltál ki engem szar emberként kezelt
Dögölj meg, már többet egy emlékként sem létezel!
A szívem vérzik, szemem könnyes, többet nekem nem kellesz
Túl tettem magam rajtad, minden rendben lesz
Az évek után tanulsz, a lelked az edzett lesz
Az élet úgy is alakul, egyszer fent, egyszer lent
Eljön az idő, mikor úgy érzed menned kell
Tudom nehéz lesz, nincs kiút, kérlek engedd el
Akkor kapsz majd észbe mikor mondják: felejts el
Nem lesz más hátra, csak nézel kisírt szemekkel
Nézel a tükörbe, tudod nem lesz már visszaút
Lehajtod a fejed, de a szíved az vissza húz.
Elválaszthatatlanok voltunk, mégis külön úton járunk
Súlyos szavak voltak miket egymás fejéhez vágtunk
A tükrök párásak nem látom bennük kettőnket
A valósággal szembesültem aztán eltörtek
A valóság, az előttem, de az álmok azok nem jöttek
Nem vagy már te se, de én az évekkel felnőttem
Csalódtam párszor, a magad fajtát mellőztem
Vége mindennek, a tükröket eltörtem!
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
