|
|
|
| Előadó: | Kipu |
|---|---|
| Album: | ...és medvévé változott |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Fekete Gyula Katona Attila Riethmüller Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Apró férgek a szívben
fényes ékkövek gyanánt
Mással miért büszkélkedni
erre mindenki felfigyel
Csinálj úgy, hogy nem tudsz róla,
ezzel elmegy néhány óra
Így legalább boldog leszel
Aztán indulásra készen
én mostmár csak arra kérem
Keressünk egy jó irányt,
keressünk egy jobb irányt
Másszon mindenki csak fel,
addig ránk senki nem figyel
Menjen szépen tönkre minden
annál több szép lesz majd ingyen
És ne kérjünk most számon senkit,
ne mondjuk: Sajnálom
Gyújtsunk rá az ablakban,
Hagyjunk mindent ahogy van
Régi sebhelyek nevetnek
helyettünk a vicceken
A hibák maradnak,
a jókat felejtjük egymás után
Talán egy kis szünet kéne,
de hát az meg mi végre?
Nézünk egymásra bután
Kis rosszat tartson meg magának,
mennyre úgyis sokan várnak
Nekünk jobb másik helyen,
jobb lesz nekünk másik helyen
Másszon mindenki csak fel,
addig ránk senki nem figyel
Menjen szépen tönkre minden
annál több szép lesz majd ingyen
És ne kérjünk most számon senkit,
ne mondjuk: Sajnálom
Gyújtsunk rá az ablakban,
Hagyjunk mindent ahogy van
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
