|
|
|
|
|
| Előadó: | Béres Zoltán |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sallai János Béres Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudod, eszembe jut, amikor kisgyerek voltam,
Sírva fakadtam, hogyha rám néztél zordan.
Mostanra tudom, hogy a neveléshez kevés a száj:
A gyerek azt jegyzi meg, hogyha fáj.
Mióta először loptam az áruházból ruhát,
Máig őrzi fenekem a fakanál nyomát,
Kis öcsémmel toltuk a szánkót, és főztük a tervet:
Kinyírunk, és ezen mindenki csak nyerhet.
De mikor hátranéztem,
Te csak tíz centire voltál falfehéren.
Majdnem összejött a terv, és összeestél holtan,
Emlékszem a szemedre, pedig nagyon kicsi voltam.
Te se vagy egy sírós alkat, ahogy mutatod,
De láttam, ahogy mélyen belül felborult a tudatod,
Rájöttem, hogy hiába a sok viszály veled,
Mindörökre mellettem lenne a helyed.
Tudod, elég nekem az a szörnyű félelem,
Hogy az apámat végleg el kell vesztenem.
Ha egyszer elmész, csak a sírodon láthatom,
Hogy a könnycsepp neked is ott ül az arcodon.
Sokáig hittem, hogy ezt elszúrtad végleg,
De felnőttem, és lassan átbillent a mérleg.
A lényeg: hogy mostanra a béke van csak hátra,
De azt mondod, elmész a világ másik oldalára.
Apa, ugye viccelsz?! Nem hiszem, ez nem lehet!
Egy új világban kezdesz nélkülem új életet?!
Nem akarlak elveszteni, épp, hogy megtaláltalak,
De tudom, neked jobb lesz, és csak az sír, aki itt marad.
Vigyem el az étkészletet, ágynemű se kell neked,
De hogy aludjak benne, mikor még tőled meleg?!
Ötven évet öregedtem itt az elmúlt tíz perc alatt,
Töltök egy whiskyt, az üvegben alig maradt.
Utolsó alkalom, hogy együtt legyünk részegek,
De sajnos most valahogy nincs benne élvezet.
Oké, menj, most már minden rendben.
Csak egy búcsúkönnycsepp csillog a szememben.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
