|
|
|
| Előadó: | Pirgel Dávid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
SEBASTIAN:
Ariel halgass meg kedvesem,
Az emberek viága nagyon gubancos
Itt az óven mélyében minden sokkal jobb,
Mint odafenn bármi.
A hínár mindig zöldebb,
ha más vizében ring,
ne álmodj más világról,
a földnél jobb a víz.
Csak nézd ezt a mély vidéket,
a tengerfenék oly szép!
Oly csodás itt lent az élet,
hát mi másra vágynál még?
Ringat a víz, ringat a víz!
Hidd el, te kedves,
jobb ahol nedves,
a tenger hív!
A parton izzad fenn a nép,
tűz a Nap reménytelen,
mi meg csak úszunk, mindent megúszunk,
ringat a víz!
A mélyben a hal mind boldog,
a hullámok hátán él;
a szárazon gyötrik gondok,
mert akváriumban él.
Szerencsés a díszhal ott bent,
várhatna rá rosszabb vég!
Mert hogyha a főnök éhes,
ne tudd kiből készít lét!
Ó ne! Ringat a víz, ringat a víz!
Senki se bánt itt,
és ami számít,
az nem az íz!
Az ember úgy szeret, ha főz,
a vízben nincsen semmi gőz,
élünk és halunk, nincs semmi bajunk!
Ringat a víz! (ringat a víz)
Ringat a víz! (ringat a víz)
Boldogan élünk,
vígan zenélünk,
ritmusa hív! (ritmusa hív)
Amint a rája és a tok beindul,
máris hallható:
jó ez az ütem, nem csal a fülem,
a zene hív!
A gőte flőte száll,
márna hárfa zeng,
harcsa basszus ám oly merész,
a réz fújja sok keszeg,
pont a ponty a dob,
egy se bús ha jól szól! (jee)
Rája üt rája, a csík húzza,
hát beráng a pisztráng, cigányhal dalol,
és csapat kis tok mind tudja, ropni jó,
a trombitahal úgy fúj!
Ringat a víz! (ringat a víz)
Ringat a víz! (ringat a víz)
A hering mixel, őrjítő tviszttel,
a zene hív! (hív a jó zene)
Nem sóder ez, hanem föveny,
látod, a banda táncolni kezd:
minden kis kagyló tudja, hogy így jó,
ringat a víz!
Ha lassú a csiga, nincs semmi hiba,
ringat a víz!
Aki csak él itt, vígan zenél, míg
elrejt a tenger, nem lát az ember,
élhetünk szépen, itt lenn a mélyben,
ringat a víz!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
