|
|
|
| Előadó: | Fanka és Kowa |
|---|---|
| Album: | Expedíció |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 03:57 |
| Szövegírók: |
Balázs Gyula Csölley Tamás Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[-Kowa-]
Ha valamit meg kéne tenned,
Ha valamit el kéne mondani
Igen, minden seb begyógyul
Benned van, hogy ideje van megbocsájtani
[-Fanka-]
Az órádból lehet, kimerül az elemed
Az élet megy tovább, tedd, amíg teheted
Valóban végtelen, de ez a testem
A galaxis tengerén szélnek eresztem
[-Kowa-]
Mert valakit be kell, hogy engedj
'S bár nem szégyen néha nem érteni
De van, amit el kell, hogy engedj
És van, hogy neked kell vitorlát bontani
[-Fanka-]
Megbocsájtani magadnak kéne már
Miért nem látod meg, ott a kék madár
Lehetünk együtt, bent mégis egyedül
A világod felett figyeld, ahogy elrepül
Refrén: [-Kowa-]
Mert sokmindent nem lehet
De van, amit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
[-Fanka-]
Annyi délután, amennyi hajnal volt
Volt, aki itt maradt, volt, aki barangolt
Mindenki visszatér egyszer egy napon majd
A motorod leég, ha a pénz agyon hajt
Ne felejts találni, keresni kevés már
Az élet halkan jár, melletted elsétál
A harag hangos úr, de ne vedd komolyan
Mint az irigység, na, ő is pont olyan
Amíg te nem figyelsz, tekerik a kormányt
A szakadék közeleg, ők padlóig nyomják
Ideje váltani, a híd már nincs messze
Ébredésed talán álmod ihlette
Aki, ha körbeért, tegyen le nagy tétet
Dupla vagy semmi lesz, így játszik az élet
Ne várj a holnapra, a ma a barátod
Így lesz a születésed majd a halálod
Refrén: [-Kowa-]
Bár sokmindent nem lehet
De valamit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' valamit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
[-Fanka-]
Így vagy úgy, valahogy látod a világot
Csodálod, vagy éppen taposod a virágot
Hiszel valamit, valamit meg nem
De, ha hiszed, ha nem, ez így van rendben
[-Kowa-]
Ha valamit megbántál végül
'S már jobb lenne mindent eltemetni
Elölről már nem, de újra
Bármikor el tudod kezdeni
[-Fanka-]
Az igazság szavakba' mindig hazugság
Gyere háborúzzunk, hozom a fapuskát
Nevess, ha sírok, sírj, 'mikor nevetek
Hogy mi is lehessünk ősz hajú gyerekek
[-Kowa-]
Mert valakit be kell, hogy engedj
'S bár nem szégyen néha nem érteni
De van, akit el kell, hogy engedj most
Mer' láncokba ki tudna repülni?!
Refrén: [-Kowa-]
Bár sokmindent nem lehet
De valamit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' valamit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Bár sokmindent nem lehet
De van, amit jobb még ma szavakba önteni
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye
Akad, amit muszáj megosztani
Amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
