|
|
|
Csaszy:
Előttem képek előttem temérdek
Kép elkéne döntenem minek annyi emlék
Hogy hova mennék mivé lennék
Mit akartam egyszer és most mit szeretnék
Elvesztettem már a józanságom
Csukott szemmel is csak a rosszat látom
Alkohol nem kell engem nem emel fel
Szenvedély nem kell attól nem kelek fel
Én pedig menni akarok amíg tudok szaladok
Nem kell több holnap nem értem ha hadarok
Fejembe szállok magamba nézek
Ezernyi fájl és termérdek képek
Kezem közé gyűröm ha tudnám mit akarok
Előszedem naponta de elmegyek ha zavarok
Odébb állok sokszor mondták már
Régen megtörtek az élet csak kicsinál
A többi ember mit csinál ez a valóság
A barátból se marad más csak az adósság
Hallod ez halott sáv hallod ez full gáz
Mikor a mínuszból indulsz és nincs aki lenulláz
Nincs aki leköpne aki megtenné értetek
Remélem értetek én téged védelek
Te meg hátra löksz szemből hátba böksz
Azt mondod más lesz de már nem kell kössz
Biia Ref.:
Csak fekszem és hagyom hogy peregjenek
Az élet percei amik lefestenek
Amik lemetszenek egy darabot a szívemből
Elég volt a nyárból már elég volt a hidegből
Szerinted téged majd ki szed föl
Ha a földön fekszel az idegtől
Én meg elszállok majd a sikertől
Csaszy:
21 múltam az élet tönkre tesz
A 21 évem egyre többet edz
Mindig más város mindig egy szerelem
Ha elromlana akkor én megszerelem
Ő az egyetlen akiért érdemes
Akivel örülök még aki nem képletes
Aki vár még rám akivel alszom el
Aki szeret majd ha a harcom adom fel
Ő életet lát bennem mint az ekg
Nem mint a sok tré arc kiknek a thc
Nekik ez öröm nekik ez az élet
Én csak füstöt látok nekem ez méreg
Köszönöm nem kérek soha nem kértem
A 21 évem nem grammokba mérem
Pedig kitenné a lelkem de én nem teszem
Tudom barát vagy csak már be nem veszem
Mindent megtettem mégis szét szedtek
Én összetartottam de most szét estek
Mindent szét vertek két kézzel védem meg
Te csak hallottad amit én éltem meg
Te csak feküdtél hagytad hogy peregjenek
Az élet percei téged is lefestenek
Ez nem játék már ez itt életre megy
A lebomló kép téged is részekre szed
Biia:
Előttem szakadék csak én átugrom
Vittelek volna de már kár tudom
Én a bájt unom meg hogy arcodba nézzek
Belülről gyenge de kívűlről délceg
Eladtad magad egy mámoros éjnek
Én már látok is nem csak nézek
Nem is félek hogy tovább mehessek
Nem kellesz többé ahhoz hogy szeressek
Unom már nézni azt hogy unlak
Egy gyertya láng vagy és én most elfújlak
Nem kell többé hogy előled bújjak
A rosszak elmennek de jönnek az újak
Kiköpöm a múltat és a jövőt zabálom
Hiába keresem már sehol se találom
Én is jártam túl a határon
Eltévedt hangok egy hamis gitáron
Az est beharangozója így szólt
A magyar alternatív zene egyik legsokszínűbb alakjaként megjárta a Quimbyt, A Hiperkarmát, a Kispál és a Borzt, a Balaton együttest, és a mai napig énekel a Budapest Bárban. A konzervatóriumba és a Zeneműre is járt, és bár nem végezte el egyiket sem, mégis országos hírnévre tett szert. Most pedig hozzánk is ellátogat!
De hogy ki is ő?
Frenk adatlapját és dalszövegeit itt találod.
Ő Torma Gábor, ismertebb nevén Frenk. A dunaújvárosi születésű zenész a legnagyobb magyar alter zenekarok után mára saját produkcióját helyezi a középpontba. Játszik zongorán, szintetizátoron, gitáron és dobon is, valamint saját szövegeit is ő írja. Egy ilyen multitálentum élete remek alapanyag lesz állandó vendégeinknek, a Momentán Társulatnak is, akik az énekes Péterfy Borival való beszélgetése során szokásához híven a sarokpontokat jeleníti majd meg impro formájában.
Ezután pedig Frenk természetesen a húrokba csap és egy akusztikus koncert keretein belül eljátssza új valamint klasszikus dalait is.
Műsorvezető: Péterfy Bori
Az esemény a Petőfi 200 Emlékév keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
TUDÓSÍTÁS
Frenk, azaz Torma Gábor ikonikus és megkerülhetetlen alakja a magyar alternatív zenei vérkeringésnek. A fentebb felsorolt zenekarokat megjárt zenész ma már saját neve alatt alkot és amellett, hogy több nagylemeze is megjelent – a legutóbbi 2022 októberében Abszolút szabadon címmel, tele politikai és társadalomkritikai gondolatokkal. Természetesen a Frenkre jellemző melankólia sötét, mégis csillogó csomagoló-papírjába burkolva.
Melankólia. Képtelen vagyok felidézni olyan pillanatot, amikor mosolyogni láttam volna a Frenket. Valamiféle apatikus némaságot véltem inkább felfedezni rajta, akárhányszor láttam – többnyire más előadók koncertjén –, és ezért is figyeltem fel a Hajógyár és az A38 hajó közös szervezésében megvalósult beszélgetős estre. Végre lehetőségem lesz hallgatni, ahogyan mesél. Magáról, az alkotói folyamatról, a gyakran Salvador Dali-ra, olykor Lugosi Béla Drakulájára hajazó külső mögé rejtőző emberről, Torma Gáborról. Kemény drog-ról, Nagyvárosi éjszakákról, a Meztelen szemekkel szemlélt világának nézeteiről és hogy Vissza a föld alá vajon ki vágyik?
Idéztem a szerzeményeinek címeit, s miközben emlékeztetőül átfutottam a tracklistákat, s nézegettem a borítókat, reméltem, hogy portré-beszélgetés során választ kapok a sokakat érdeklő kérdésekre:
Vajon milyen ember igazából Frenk?
Milyen Frenk viszonya a saját szexualitásával, amelynek vetületei oly’ sokszor megjelennek a dalaiban?
Miért erősít rá ennyire a szürreális külsőre, viselkedésre és mentalitásra? Önsorsrontó és/vagy kiváló előadóművész-színész, aki a színpadon cirkuszt ad a népnek?
Mindig kívülálló volt és ez vezetett el azokhoz a dalszövegekhez, amelyeket napjainkban ír?
Miért nem fejezte be a konzervatóriumot és hogyan jutott el a jazztől a ma általa képviselt stílusig, amely a mainstream-be biztosan nem, de az underground-ba is nehezen illeszthető be?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések cikáztak a fejemben az estére készülve.
Péterfy Bori jelenség. Frenkkel a színpadon ülve, a moderátor szerepében pedig – ahogyan énekesnőként és színésznőként is kiváló. Olyasvalaki kérdezte ezen az estén a főszereplőt, aki ismeri a hazai zenei szcénát, annak minden napsugaras és árnyékos oldalával együtt. Értő szavakkal és attitűddel közelített tehát Frenkhez is.
Minden ellen lázadj, de legfőképpen önmagad ellen
- vallja Frenk.
Gyerekkorától magázza őt a családja.
Amikor a gyerekkoráról mesél, mintha zavarban lenne. Heves kézmozdulatokkal mesél arról, hogy már három évesen vezényelt a babakocsiban. És egészen korán eldöntötte, hogy zenész lesz. Ezzel együtt - ahogyan ő fogalmaz - soha nem volt rendszerkompatibilis, nem fogadta be őt igazán egyetlen közösség sem. Most sem illeszkedik egyetlen hazai zenei platform koncepciójába sem, de ezen felületek kínálatáról is megvan a véleménye. Amikor konzervatóriumba járt, akkor is rendszeresen botrányokba keveredett, lázadt a világ és önmaga ellen is. (Megivott az iskola aulájában egy üveg piát pusztán fogadásból és dohányzott a tanárok előtt, csak hogy bosszantsa őket.)
Ezzel együtt tény, hogy már kilenc éves korában három hangszeren játszott. (Máig a lemezei minden hangszerét - a fúvósok kivételével - ő maga játssza fel.)
Melankólia? Ahogyan gesztikulált, sztorizott, ahogyan élt a színpadon, abban nyoma sem volt búbánatnak. De tartom, hogy alig mosolygott. Végtelenül érdekes történeteket mesélt nagyon-nagyon szórakoztató formában svéd fehér éjszakákról, drogmámoros cateringről és a Robert Plant-tel való találkozásáról.
Frenk annyira élvezetesen adja elő az élete történetét, hogy stand-up komédista is lehetne. Sikere lenne. Nem politizál nyíltan és a dalaival sem akar megmondó-emberré válni. Azt vallja, hogy a művészet és főként a zene nagyon sokrétű. Az új lemeze kinyilatkoztatás, de hozzáteszi, hogy a következő nem lesz az. Mert a művészetnek és az alkotói folyamatnak nem az a célja, hogy kifejezze a politikai témájú gondolatokat. Frenket ez nem érdekli. Nem akar hazugságban élni és a hazugságot bevonzani.
Nem kaptam ugyan, választ minden kérdésemre, de az este minden bizonytalan várakozásomat felülmúlta. Frenknek - ahogyan Péterfy Bori fogalmaz - nem ott lenne a helye, ahol most van. Sokkal magasabban, elismertebben kellene jelen lennie a zenei életben. Nem csak a hazaiban.
Zenéje és szövegei mellett Frenk lényének rajongójává válni nagyon könnyű. Magával ragadó este volt.
- Az igazság az számomra, amit én gondolok, de senkinek nem akarom megmondani, hogy mit tegyen. A lényeg az alkotás maga - mondta Frenk.
A beszélgetést időnként megszakította a Momentán Társulat intermezzója, amely Frenk életére reflektált, a művésszel történtek fiktív verzióját adták elő. Közepesen viccesen.
S természetesen Frenk minikoncerttel zárta az estét.
Fotók: Zeneszöveg.hu
