Elfelejtett szavak, elfelejtett dal
Bennem minden remény örökre meghal
Ha megölöd bennem nem éled újra
Bennem a tüske, szívem szúrja
Ébredek álmomból nem vagy már mellettem
Nem kaptam választ, hiába kérdeztem
Kérdeztem tőled, van-e még remény?
Örökké velem, örökké te legyél
Sorok százát írtam, de mit értem vele?
Messze fúj engem is a bánat szele
Éjjel-nappal a képed nézem
Ha rád gondolok remélem érzed
Elfelejted mit írtam, elfelejted mit súgtam
Elfelejted, hogy neked valaha voltam
Ettől félek, csak ez van most bennem
Mert itt az éjjel és nem vagy velem
Refr: (2x)
Itt az éjjel, és te nem vagy már velem
Hogy fogd a két kezem úgy mint régen
Úgy mint régen, sőt még jobban
Te vagy kiért szívem míg mindíg megdobban
Fájdalmas dobbanások, gyógyíts meg
Még utoljára gyengéden csókolj meg
Nem kérek mást tőled, csak emlékezz
Emlékezz mit mondtam és ne vétkezz
Legszebb emléked az legyen rólam
Egy hideg délután füledbe mit súgtam
Az volt az a szó mi pecsétett nyomott
Ha lennél a léptem én lennék a lábnyomod
Lennék veled újra egy képkeretben
Megtaláltam benned mit évek óta kerestem
Refr: (4x)
Itt az éjjel, és te nem vagy már velem
Hogy fogd a két kezem úgy mint régen
És ha hívlak tudom senki nem felel
Csak egy elfelejtett dal sír a szélben
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
