


| Előadó: | Kocsis Tibor |
|---|---|
| Album: | Irány az élet! |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 5:00 |
| Szövegírók: |
Kocsis Tibor |
|
Kocsis Tibor |
|
| Kiadó: | Sony Music Entertainment Magyarország Kft. |
| Stílus: | pop, europop |
| Címkék: | Keressük! |

Amikor hozzám bújsz, s itt vagy mellettem,
tudom, nem választ el minket senki sem
a szívem érted ver, minden percben érted él.
Velem ébredsz a szürke reggeleken,
mióta nemrég egy színes éjjelen
jött a tűz és te végre enyém lettél
Mert, ha nem tudnám, hogy létezel,
nem is tudnám milyen az, amikor jó nekem
minden pillanatban arra gondolnék csupán
Úgy érezném, hogy fáj,
hogy a szívem végre érintésre vár,
de ha úgy akarnám rájönnék talán,
hogy te vagy az a jó,
igazán jó, aki végül karjába zár
S akkor érezném már,
te is arra vársz, hogy végre rám találj
és ha úgy akarnád rájönnél talán
hogy ki is az a jó,
igazán jó, aki végül karjába zár
Néha üzenetet hagysz a telefonon,
nekem ajándék amikor hallgatom
csak egy kis semmiség, mégis érzem, hogy élek én
De olyan nehéz és talán nem tudom kimutatni,
úgy ahogy gondolom,
pedig többet jelentesz nekem mindennél
Mert ha nem tudnám, hogy létezel
nem is tudnám milyen az, amikor jó nekem
minden pillanatban arra gondolnék csupán
Úgy érezném, hogy fáj,
hogy a szívem végre érintésre vár,
de ha úgy akarnám rájönnék talán,
hogy te vagy az a jó,
igazán jó, aki végül karjába zár
S akkor érezném már,
te is arra vársz, hogy végre rám találj
és ha úgy akarnád rájönnél talán
hogy ki is az a jó,
igazán jó, aki végül karjába zár
Most is úgy tiporja lelkemet,
nem vagy itt és én is szenvedek,
ez az érzés úgy feszít és szíven szúr.
Vajon várod-e még az éjszakát,
a hajnal üdvözítő mámorát?!
Hogyha elmész azt én úgysem élem túl.
Úgy érezném, hogy fáj,
hogy a szívem végre érintésre vár,
de ha úgy akarnám rájönnék talán
hogy te vagy az a jó,
igazán jó, aki végül karjába zár
S akkor érezném már,
te is arra vársz, hogy végre rám találj
és ha úgy akarnád rájönnél talán
hogy ki is az a jó,
igazán jó, aki végül karjába zár
Ki is az a jó, igazán jó, aki végül karjába zár



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.