


| Előadó: | Stoppage |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Nagy-Britannia, Kalifornia
Ezek az álmok otthona
Nem élek a magyar népnek
Jöhet isten ostroma
Elköltözöm külföldre
Nyalok egy nagy fagyit
Bekapcsolom ott a hűtést
Az majd megsegít
Lehűtöttem magamat
Elalszom a kertben
Lazulok, mint az atom
Itt sokkal szebb minden
Sokkal szebbek az álmok
Sokkal több a buxa
Pálmafák, tenger part
Kenderapó zúzza
Leszállok a magasból
Rajtam gumicsizma
Azt se tudom, hol vagyok
Magyarország újra?
Na ne már, hogy csak álmodtam
A büdös picsába
Vissza akarok aludni
Nincs több álom mára
Beveszek nyolc altatót
Aludni akarok
Ránézek az órára
Suli van a faszom!
Nem lesz többet szép álom?
Nem lesz többet nyár?
Oda kint meg mínusz fok van
Mondta a tanár
Elalszok az órákon
Rosszat álmodom
Mert a tanár lába szára
Illatos nagyon
Nem baj, semmi gond
Ezt még túl élem
De ha ide pukizik
Nem leszek ébren
Ezt a napot még kibírom
Mert péntek van újra
Zúzzuk megint a pogót
Egyre jobban durva
Nem állok le soha sem
Folytatom tovább
Közben azt dúdolgatom
Szép lett a gatyám
Asszem lehet befostam
Büdös a szoba
Közbe futok a WC-re
Mint a nagymama
Egésznap csak WC-zek
Potyog a golyó
Vége van a mesének
Stoppage a végszó!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala