|
|
|
| Előadó: | Sickratman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Vers |
| Címkék: | Keressük! |
Még ki se hűlt a kiontott meleg vér
Szörnyű csatatéreden ősi Segesvár,
Letarolt ugaron holt némán megfér,
A magyar s az orosz, de a varjú repes már,
De vijjog az ölyv, kerenget a kánya,
És jön az éj, a halál leánya,
És betakarja sötéten a halottakat.
A holdvilág kél, felhő megszakad,
Kísértetes óra jön, most üt az éjfél,
Szörnyűbb a mező sápadt holdfénynél.
Fehéregyházán kong az óra,
Élőknek nyugovóra, holtaknak virradóra.
Vérrel csapzott hajával büszkén kél egy:
- Föl, honvéd, föl, utánam! Magyar, éledj!
S kivonva szívéből a dárdahegyet,
int a seregeknek: - Előre megyek,
S ti szálltok utánam! - És indul előre,
A holdsugarakkal átszőtt levegőbe,
S a holt sereg újra kíséri; megyen
Az égre tekintve, átszállva hegyen,
Felhőbe vezérli vérmosta hadát,
S a holt had kíséri az új Csabát,
Csak vértelen ajkaikon ha jő ki
Egy ámuló sóhaj: Petőfi, Petőfi!
- Előre Honvéd! Ha levertek a földön,
Én holt hadainkat csatára költöm,
És megostromolom velük ím az eget!
Már ott repül, egy-egy csillagvár integet,
- Nem azt, nem azt! Tovább, tovább!
És fölverik a tejút ezüst porát,
S száguldanak a Göncöl rúdja felé,
A Kaszások arannya megreng belé,
Megküzd a Bikával, mely csillaghabot hányt,
Letiporja rohanva az égi Oroszlánt,
S betör ifjú hadával az égi falon,
Angyalseregek közt van riadalom!
Csak úgy hullik a csillag, az égi azúr
Repedezve sziporkáz! De nem nyugszik addig,
Míg honvéd hadával elér virradtig
A hetedik égbe, hol trónol az Úr.
- Isten atyám, nem láttad bizonnyal,
Hogy telik a föld meg vérrel, iszonnyal,
Hogy győz lenn az ármány? A véres agyart
Nem látod, amely torkára támadt
Valamikor hős Zrínyi apánknak,
S amely megtépi most a magyart?
Elárulva ott lenn, elhagyva, leverve,
Elhoztam ím őket te fényes Egedbe,
Tudod nevemet mindentudó levén,
A Talpra magyart zengettem én,
S ha mivoltomat itt nem értenék,
Mondd meg nekik, én írtam a Magyarok Istenét!
Mosolyogva, ragyogva lehajlik az Úr,
S egy csillagrózsát homlokára szúr,
Egyet szívére, és eláll a vér,
Petőfi égi otthonába tér.
A trón körül Attila hegedűse,
Árpád királyok igriceinek őse,
S Tinódi várják, s a dalos Balassa,
S hogy lantos véreit ott találhassa,
Egy csillagos felhő-terembe nyit,
Ott találja Gvadányit meg Berzsenyit.
S a többi mind-mind általöleli,
Az égi trónterem velök teli.
Magyar szó hangzik Hadúr trónusán.
De alighogy köszöntik, mind lenéznek
A föl-le kárpiton, elhal az ének,
S remegve függnek a földi tusán,
Lenn vége már a harcnak, vége, vége,
Holt csendes a hazának messzesége.
Egy pont a legsötétebb, némán áll most,
Tört kardok pendülnek meg, az Világos.
Bitófák nőnek ki a véres földbűl,
Ezernyi sírhalom még ki se zöldül,
S csörög a lánc, ropog a gyilkos fegyver.
Petőfi látja: - Hát az Ég így megver?
Testvérek, nézzétek! - és nézik, nézik,
S a lándzsaseb újra feltört, s vérzik, vérzik.
Ekkor az Isten büntető kezével
Még egyet készül sújtani reánk,
De villám jobbját alig emelé fel,
Hogy végleg zúzza szét szegény hazánk,
Petőfi csillagos homlokát megrázza,
És az Isten-trónhoz ugrik vakmerőn,
Belekap az Isten fölemelt jobbjába:
- Megállj, ne tovább! - A napkoronázta főn
Megremeg a glória; csudálva nézi,
Elhűlve látják égi vitézi.
Lángpallosú angyalok, szent seregek,
Elhallgatnak a megrémült egek.
- Petőfi, mit merészelsz? - Ej, uram,
Látom letiporva vérben, borúban
A haldokló magyart, s te mégse szánod,
Még új villámot küldenél utánnok?
Hagyj békét nékik! - Zúgva rájatörnek,
Vonszolják onnét. - Dalnok, vakmerő!
Megbántod központját az égi körnek,
Aki maga a teremtő erő?
De az nemhogy rájok tekintene,
El sem ereszti az Úristen jobbját:
- Hát miért vagy a magyarok Istene?
S a haragos Úristen földerül,
Egy mosoly reszket át a Mennyországon,
Halk ének zendül víg kíséretül,
És mond az Úr: - Elég, vissza, villámom!
Kerüld eztán a földet, melyen él
Árpád eléggé bűnhődött magyarja,
Legyen elég, mert még ledöntenél,
Te vakmerő! Legyen, mert Petőfi akarja!
S fölzendül az ének, letelt a próba,
Megszenvedett e nép, megszenvedt valóba'.
Petőfi, óvd, s ha mégis vétkezett,
Ragadd meg néha a sújtó kezet,
S a Himnusz dalnokával együtt
Kérjetek jobb esztendőt,
Mert megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.
Előadóművészete és szűnni nem akaró alkotásvágya 50 év töretlen sikerhez vezette a Neoton Família meghatározó énekesnőjét, Csepregi Évát. Vérbeli popikonunk most rajongók millióinak kedveskedik azzal, hogy május 3-ától, péntektől elérhetővé teszi teltházas életműkoncertjének összes darabját a digitális, zenei felületeken. A nagyszabású és technikailag is páratlan minőségű élő felvételek a Neoton Família és Éva szólókarrierjének rég hallott kincseit és igazi klasszikusait örökítik meg. Az énekesnő több felvezető koncertvideóval húzta el a mézesmadzagot az elmúlt hetekben, a mai napon pedig az egyik legnagyobb Neoton-sláger egyben a show záró eleme, a „Kétszázhúsz felett” kapott vizuális fókuszt egy YouTube-videóval kiegészülve.
A felvételek digitális platformokon.
Csepregi Éva emblematikus, széles mosolyával, színpadi profizmusával és örökzöldekkel töltötte meg 2024. január 6-án a Papp László Sportarénát. Összesen 29 szóló és Neoton Família zeneszám hangzott el a több mint kétórás showműsor keretein belül. Az alkalmi együttes tagjai pedig Éva szintén sikeres előadóművész fia, Heatlie Dávid dobos, Deseő Balázs billentyűs, Kardos Norbert zongorista, Sipeki Zoltán gitáros és Patyi Sándor basszusgitáros voltak. A vokálszekciót Csányi István vokalista-szaxofonos, Gulyás Erika, Faith Ildikó és a 2005 óta Neoton Família tag, Lukács Andrea erősítette.
Habár a helyszínre rengetegen jutottak el, de így is akadt, aki lemaradt a megismételhetetlen eseményről, ezért Éva és csapata úgy döntöttek, elhozzák a nappalinkba a koncertélményt azzal, hogy megosztják a dalokat az összes itthon elérhető digitális felületen, csak hogy a legnagyobbakat említsük: a Spotifyon, a Deezeren, az Apple Musicon/iTuneson, a YouTube Musicon, Tidalön, illetve az Amazonon.
Néhány, az énekesnő szempontjából igazi kedvenc pedig profi, videós közvetítéssel együtt is megtekinthető: mint például az énekesnő és a Neoton karrierjét annak idején beindító Napraforgó lemezről ritkán hallott „Szédült napraforgó”, a rockos, bulizós „Holnap” című dal, amelybe belecsempésztek egy kis idézetet Jimmy Somerville egyik dalából. Ezt követte a „Sűrű a dzsungel” Éva egyik legszebb szólódala az Atlantis című korongról.
A „Kétszázhúsz felett” is megnézhető, amely nélkül bizony nincs koncert, hiszen az egyik legsikeresebb Neoton-kiadvány. Élőben ez a műsor végén hangzott el, amikor a Neoton Família Sztárjai is csatlakoztak Évához.
Éld át, tehát azt a kirobbanó energiát akár a nappalidban, amit Csepregi Éva zenekarával ennyi idő után is képes volt megmozgatni!
Fotók: Csepregi Éva
