


| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Drága Kedves Apám,mondd merre voltál?
Mióta megszülettem hozzám sem szóltál.
Mióta megszülettem nem is láttál.
Mióta megszülettem felém sem jártál,
azt se tudod,hogy vagyok vagy,hogy éppen létezem,
jól laktam e este vagy most is éppen éhezem,
Mert apa nélkül rossz,minden perce hálátlan,
minden évben vártalak,napokat számláltam,
hogy biztos mindjárt itt leszel,
biztos,hogy gondolsz rám,hogy nem akartál engem,nem az én hibám!
Tudom nem érdekel és az egészre szarnék,de ha rajtad múlna apa,éhen is halnék.
Ha rajtad múlna,most nem lenne semmim
Ha rajtad múlna nem lenne családom,se senkim.
Tudom,sok a haragosod,sokan neked ártanak.
Nekem egy bűnöm volt csak,mindig vártalak.
Refrén.:
Mondd te hol voltál,mikor szükségem lett volna rád?
Fogdd be a szád,mert hazudtál úgyis,inkább maradj hát csendben,
ne kábítsál engem,mert csalódtam benned is.Nyald ki a seggem.
Mondd te hol voltál,mikor hívtalak téged?
Mikor kértelek téged,mikor a bánat feléget.
Mikor minden összecsap,a szívem már jégverem.
Apa,hol voltál bazd meg?Csak ezt kérdezem.
Neked nem voltam semmi,anyunak én voltam a kismanó
Nem vigyáztál rám és elsüllyedt a kishajó.
Veled nem volt karácsony,nem volt húsvét,
Nem volt,hogy játékból előled elbújnék.
Nem voltál példakép,akire felnéznék.
Nem voltál apa,az életemnek térkép.
Nem védtél meg semmitől,ha összekuporodva fáztam,
Nem nyújtottál fedezéket,ha éppen bőrig áztam.
Tőled nem kaptam semmit,csak úgy kilőttél a farkadból.
Gratulálok apa,téged majd minden ember megtapsol.
Nézz a szemembe,tudom,hogy nem mernél,
csak nézz a szemembe,tudom,hogy elmennél,
Apa,csak ölelj meg egyszer,tudom,hogy nem tennéd.
Az lenne jó neked,hogyha nem is lennék.
Amíg te boldog vagy,bennem gondolatok vacognak,
lelkem gyermek arcán könnycseppek ragyognak.
Refrén 1X
Szóljon ez a dal,minden olyan árvának,
minden olyan árvának,kit haza nem várnának.
Szóljon ez a dal,kit nem várnak otthon
Ne haragudj rám,de most nem vagyok toppon.
Drága apám!Te soha nem láttál engem,
én is csak egy öreg fotóról tudom,hogy milyen is voltál,milyen is lehetsz.
Szeretettel gondol rád a drága fiad.
Kabbe.
Refrén 2x



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala