|
|
|
| Előadó: | RatB |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hírfolyam a hálón, megadatott mit kirakok
Magamról nektek, csak a család tudja ki vagyok
A zenénkkel a tudatot kimoshatod hogy tisztán láss
Ez egy új szövetség, minden szavunk szentírás
A tesóm tudja, hogy mennyit ér az adott szó
Tőlünk kívül kerülté' nem csodálom hogy haragszó'
Minden nappal kevesebb leszel a haragtó'
Feldobod a talpad, én leszek akiér' a harang szól
Minden halállal az életünk lesz kevesebb
Apám harminc éve ment el, szivem harminc éve kesereg
Hiterett királyok bámulták a jászolt
De én királyokat bírálok a jövőnket meggyászolva
Ebből a trekkből úgy érzem még, hogy hiányzik
Ha velünk tolná SOG, nem lenne a srác hiánycikk
Mindenem fölélem, így oszlik el a fölényem
Hiába nyomom keményen, a kemény az törékeny
Fekszem a fövényen az árnyékkal a ház alatt
Egy tiszta ember tiszta könnyből nem építhet várakat
Előttem pláza, mögöttem romok háza
A tükörből kacsint rám egy üres ember váza.
A mi dumánk időtálló, a tiedé' meg éretlen
Nem véletlen hogy nem tudsz, csak mi jártunk az édenben
Láttuk a gyümölcsöt, nem takarta az éj leple
És láttam egy alakot, ki éretlenül tépte le
A gondolatok szárnyán jutottam el Párizsba
A sírásók a sírhelyem rajzolták a pázsitra
- Nyomjad bazdmeg!
Jobb, ha feladod
Az utolsó utadon majd hajtom a fogatot
Egy pillangószárnycsapás, káoszelmélet
A sorsodat hogy megírták, csak butítják az elmédet
Hol állsz a világban, nem sikerül majd felmérned
Az iránytű karcolt, a sebed az meg elmérged
Lassan elfogy a tartalékok tartaléka
Csak egy rövid üzenet fér bele a dióhéjba
Fölöttem keselyűk, én a sebzett héja
Szárnyamat szegték, így lettem könnyű préda
Az egyik jót tanul más kárán, más embertől
A másik szótlanul nézi, ahogy az élet embert öl
Az ördög szárnyakon érkezik, pedig szarva van
Mit ér a tudásunk, ha a világunk nagy szarba' van?
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
