|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Táncdalok, sanzonok, melodrámák |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:42 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Funkton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az élet kényszerített rá, járom a harci táncot
Én joggingban, nem szmokingban láttam meg a napvilágot.
Láttam a szocializmus kimenetelét
A 90-es években keleten a naplementét.
Láttam azt, hogy lesz az alkesz mintaszülő,
Mint az unott bukott diákból a gyűrött nyakú türhő,
Vagy az etalonból heroin, később methadon függő.
Vazze, elpattant a tűzkő
A nihil önkényesen költözik a lakásokba,
Derült égből érkezik a csupasz karácsonyfa,
Csonka családokba hétköznapi penitencia,
Virágzó narkolepszia, hiányzó egzisztencia.
Őrláng mellett vacogok, a vasúti síneken napozok,
A gyroszosnak tartozok, a kínaiban flamózók,
Mély tisztelettel adózok, önfejű szónok
Összeszoritott fogaim között fújom ki a szmogot.
Érzem, velük együtt öregszem, korrodálódom
Végig siklik a szemem az önzetlen korosztályomon.
Bejárati kulccsal vésem a falba a folyosón
Kőből volt a bölcsőm és kőből lesz a koporsóm.
Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának X2
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának X2
Több mint harminc éve koptatom a flasztert,
De még egy nap sem telt úgy hogy ne hoznám a gettoblasztert.
Ahogy az utca én is gyűlölöm a smasszert
És a lepattant japánomban rejtegetem a pajszert.
Minden álmom, hogy az L.T.P. -t megismerjék
A szarságom elviseljék, a Trét istenként tiszteljék
A pénzt nem élem meg, a pénzem él meg engem
Ezért soha nem lesz eladó az, ami itt él bennem!
Hallom a hangját minden kis matinés gyereknek
Ha a játszón hemperegnek vagy épp „Jön a Tré"-t veretnek
Érzem az illatát a régi iskolámnak
És boldogan köszönök előre minden jó tanárnak.
Nagyokat röhögök ha valaki elszalad
Egy piti balhé után sztoriznak az erkélyem alatt
Nekem ez így kerek, álmodni csak itt merek
Finuccsi a Funktasztikussal jön mikor hív a telep
Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának X2
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának X2
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
