|
|
|
| Előadó: | P.G.ft. Essemm |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Essemm:
Visszatekint a múlt
tekerjük a bringát baby, nagyon hosszú az út
hidd el a sors tehet róla, hogy minden így alakult
majd meglátod a napot ha kivezet az alagút
a régi idők bennem, elmesélem hogy miért jó
a gangon a füst, a lépcsők, a padok, a kéró
nézz fel az égre, kérdezd meg, hogy mire vagy méltó
mert egyszer vége lesz, és csak egyszer hallasz végszót
feldobjuk az égbe a sok jelet
nem voltam sokszor veled, mást azt sem tudja mit jelent
én csak a zenének élek, nem érdekel a sok szerep
csinálom amit szeretek, és annak aki szeret
jártam a felhők felett ahol nem számít a keret
láttam az összes teret, visszaköszönnek a tegek
vártunk hideg telet, rossz híreket ami levett
de láttam az eget ahonnan nagyapám integet
az emlékekben nincsen föld ami eltemet
írom a szövegemet, neki küldöm a rappemet
holnap újra fel kel a nap, akkor is ha ma lemegy
ne felejtsd el honnan jöttél és azt sem aki rád nevet
nem biztos, hogy király az ki nagyobb tömeget vezet
a magad ura legyél, a családnak nyújtsd a kezed
ide születtél, ne szégyeld, viseld a mezed
mert akkor sem változol át, ha másét el veszed
Ref.
Mi van, hogy mi volt, kik látnak fentről
fel nem adom, de kivagyok, peace-t dobok lentről
minden megváltozott már, mindenki felnőtt
van kit vittek, van ki maradt, és tovább szállt
P.G.:
Leosztjuk esténként a lapokat
a cigifüst a gangon, közbe nyomjuk az alapokat
mennek a storyk ameddig nem hajnalodik
régi dolgok, fain emlékek, álmok mik égtek porig
a múltba vezet vissza minden egyes lépés
gyerekkorunk volt a legszebb dolog mára nem is kérdés
csak tekints vissza, elég egyetlen egy kép és
levágod magadtól, hogy a lelked már rég nem békés
lehúztál azóta pár évet,
de a wc-n húzhatod le, ha ezt is odabent élted
mentek az évek felpörögtek az események
jobb életet szerettél volna, de mára ez sem lényeg
volt, hogy feltettem volna mindent egyetlen lapra
volt, hogy én is vadászra vadásztam, nem a vadra
volt, hogy csalódnom kellett családtagba vagy spanba
de napfelkeltekor mindig hittem tesó egy szebb napba
kitettem már jópárszor veszélynek én az életem
22 vagyok de bent hidd el több az értelem
a puszta gógyimmal a legnagyobbat szétszedem
ez, amivel előre tudok jutni, nem a szép szemem
nem raktak elém semmit, mindent egymagam értem el
mindenkinek a sorsa dönti el ki mit érdemel
nem irigykedek senkire, már semmi nem érdekel
mert tudom nem én leszek az ki a végén letérdepel
Ref.
Mi van, hogy mi volt, kik látnak fentről
fel nem adom, de kivagyok, peace-t dobok lentről
minden megváltozott már, mindenki felnőtt
van kit vittek, van ki maradt, és tovább szállt
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
