|
|
|
Mes - Változom (Outsiderz)
Outsiderz:
Néha úgy érzem kifordulnék én ebből
és összeraknám az életem a fertőzött képekből
most mesélek nektek, azokról a részekről
amiket nagyon unok, a benne lévő méregtől
kezdjük azzal igen kitépted a szívemből
te átvertél engem ezért véreztem méregből,
de ott volt az a másik aki barátságot ígért,
helyett másokat igen komolyan elítélt
aki átvert engem isten venné el a hitét,
te keresztbe tettél nekem de vajon miért?,
csalódást okoztál másoknak de vajon kiért?,
kérdezhetnék sokan a véleményem mért írom
eljött az idő hogy én már senkiben nem bízom
a lapjaimat letettem a sorsomat megkevertem
az elején még hittem ez volt az én hibám, nem kell
csodálkozni most dobom rád a fikám
Refrén: 2x (Mes)
Életképek helyszínenként változnak
mire azt mondom zsír érted sok helyen átkoznak,
változnak emberek, változnak korszakok,
változni nem merek, ha változok meghalok
Outsiderz:
Felnéztem az égre de már én sem látok hitet,
már nem látom kiket ott hittem,
hogy figyelnek minket, nem tudom kihez szóljak,
hogy kinek mi fáj, miért kellek én ehhez, nem folytatnám
ha nem muszáj ,essetek csak egymásnak
marjatok csak engem ,is könnyű lehet
hiszen, tudjátok esélye nincs
kezeim ökölbe szorulva
vérem cseppent padlóra
csak érted tettem
de tudom nem kellett volna
rajtam már nem segít
de lefelé mindig könnyű az út
majd könnyebb lesz neked is az alagúton túl
csak egy pillanat, nem fog fájni ne félj,
ilyen leszek én is, kegyelmet ne is remélj
mikor már kevés az ima, kevés az esély,
egy villanásnyi fény mondd végre h elég
Refrén: (Mes)
Életképek helyszínenként változnak,
mire azt mondom zsír érted sok helyen átkoznak,
változnak emberek, változnak korszakok
változni nem merek, ha változok meghalok
Nekem semmi nem kell ,mindent meghagyok
te mindennap stresszelsz én mondom kösz megvagyok
barátaim sokszínűek, ördögök meg angyalok
nevemet szívükbe vésik majd, ha meghalok
addig is lesz*rok ,minden hamis vádat
addig vagy bátor amíg, nem el kenem a szádat
és addig tartod magad míg nem eltöröm a térded,
kemény Mc sírsz kislány mert most véged
ez Magyarország, eddig járt korsó a kútra
de megbaszták a vízhordó lányt mert egy k*rva,
tudom durva de sajnos ez az otthonom,
nem söpröm szőnyeg alá, változik változom
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
