|
|
|
Papok: Omnipotens Deus, Ilumina mens nostra,
Conduca nos ad veritatem, et libera nos a malo. Amen.
Bakócz: Felséges asszonyom!
Itt áll e nő, ki megbabonázta, megrontotta, aljas bűnre csábította
A felkent királyt, hogy e szennyes násznak gyümölcseként
Világra hozza trónkövetelő fattyú fajzatát!
Beatrix: Amint az útját végre kiadták, királyrablásra adta fejét!
Kisírta, hogy az alvó Mátyást ágyastól hozzá vigyék!
De mindez semmi, a legnagyobb bűn, mit elkövethetett ellenem:
Aljas módon megvert szemmel, hogy ne lehessen gyermekem!
Bakócz: Valld meg a bűnt, hogy mentsd magad!
Nem menekül meg a vétkes, ha tagad!
Őszinte bűnbánattal könnyebbítsd meg sorsodat!
Borbála: Mátyás fényes üstökös, bár csóvája éget,
Szívem övé lett, ám a szám ma már nem pörös.
Beatrix: Bármit szólsz, téged éget!
Nincs kegyelem! Máglyára mész!
Bakócz: Mért ítélhetnénk máglyahalálra?
Csak megbomlott benne az ész!
Borbála: Mért nincs itt Mátyás? Mért nem itél el ő?
A király a legfőbb bíra e honban, nem ez a nápolyi nő!
Beatrix: Bakócz, ügyes légy! Küldd a máglyahalálba!
Bakócz: A király nélkül nem tehetem,
De egy kolostorban legyen bezárva,
Ott vezekeljen, távoli helyen!
Imájával engesztelje az Úristent a bűneiért!
Megmentünk egy bárányt így, ki Krisztus aklába visszatért!
