|
|
|
| Előadó: | Itt járt Mátyás király - rockopera |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csík Csaba |
|
Laczó Zoltán Vince |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(18. Intermezzo szöveg nélkül)
Vitéz János: Szörnyü rossz hírt kaptunk emberek!
Nemesek: El ne hallgasd, mondd ki már!
Vitéz János: A cseh hadjárat elveszett!
Nemesek: Hol van most a vert király?
Vitéz: Beszélik, álruhában volt, s az egyik morva várba átszökött.
Janus: De rajtavesztett, láncra verték, ott ül most a rács mögött.
Beckensloer: Királynak így szökni árulás!
Nemesek: Szégyent hoz ránk, nem vitás!
Janus: Hogyha váltságdíj kell, álljuk-e?
Nemesek: Zálogban van mindene!
Beckensloer: Ezt már neki sem tűrjük el!
Nemesek: Szigorú feddést érdemel!
Janus: Határainkon áll a bősz török, s Mátyás,
Mint egy nemtörődöm, éretlen kölyök
A morva trónra hajt,
idézi ránk a bajt!
Beckensloer: Lépjünk hát, sajnos jól beszélsz!
Nemesek: Meg kell álljon a józan ész!
Vitéz: Anarchiát szít, ha nincs király!
Nemesek: Legjobb, ha végképp félreáll!
Beckensloer: Véle már türelemmel mért legyünk?
Nemesek: Arról szavazzunk, mit tegyünk!
Janus: Urak, a bölcs tanács ma döntse el,
Ki lép helyébe a trónusán!
Beckensloer: Ki hadi adót sem vet ki ránk!
Nemesek: A trón igazi férfit kíván!
Vitéz: A lengyel ifju Kázmér jó jelölt lesz,
Nagyapja volt már magyar király.
Családja ősi, a múltja tiszta, és Krisztus útján jár.
Beckensloer: A lengyel ifjú Kázmér kell nekünk!
Nemesek: Hozzá mind hűek leszünk!
Beckensloer: Hogyha harcolnunk kell, mit teszünk?
Nemesek: Neki ajánljuk fegyverünk!
Janus: Ha így akarja hát a bölcs tanács,
Követ vigyen hírt túl a Visztulán!
Ki keljen útra?
Beckensloer: (jelentkezik)
Én magam, de futva!
Nemesek: Menj, még jókor lesz talán!
Janus, Vitéz: Isten vigyázza léptedet,
Amíg hazádhoz hű a lelked!
Sújtson rád átok, ha elfelejted!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
