|
|
|
| Előadó: | Screw |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.Mutatok én valamit a szemedet tárd nagyra
2.Mikor minden egyes percét, élvezted a napnak
3.Volt Öröm és boldogság meg ami kellett nekünk
4.Reméled a rég múlt majd újra itt lesz velünk
5.Mert mára minden arról szól hogy Szenvedj meg érte
6.A múltban bármit megkaptál, ami kellett éppen
7.Fényes Évek,Éles tények,Széles léptek,Érdes érvek
8.Alakultak szép lassan de bűneiktől mindig féltek
9.Nem áll messze tőlem a szakadéknak széle
10.Ha bele löklek téged tuti elcsepeg a véred
11.Határozott tekintett és határozott arc
12.Ez lesz az amitől, elcsitul majd a harc
13.Szerte szét, bele lépsz mindenféle eseménybe
14.Ami talán nehéz útra,terel éppen
15.Tőled kérdem, hogy hol az érdem
16.A súlytól amit ránk terhelnek, mind meg billen!
REF
Láss a szavak mögé! Érezd bent mélyen
Tegyünk végre azért hogy az ember ne féljen
Elétek tárom a jót és a rosszat
Válasszatok! legyen az életünk hosszabb!
Járd végig az utad! Többet nem szabad meghátrálj
A sok emléket, mindet a szívedbe zártál
Ha a helyzet talán kétes, tudnod kell azt neked
Érezned kell mélyen, bármi is történik veled!
1.Indulj hát el bátran , és ne fordulj vissza
2.Utad mindenhol kopott és nem lesz már tiszta
3.Piszok messze áll tőlem, a sorozatos tévedés
4.Ha nem tetszik, Állj tovább, nehogy nagyot félrelépj
5.Nincs menekvés tudhatnád hogy felesleges futnod
6.Elkapnak és bezárnak előre kell ezt tudnod
7.Mert én bárhová is mentem, világossá vált
8.Hogy a jövődért cserébe, nincsen határ
9.Ami figyelmeztet téged, "ha ezt teszed véged!"
10.Tanulj hát a hibádból és talán túl is éled
17.Haladj tovább utadon, és legyen mindig cél
18.Mert szebb jövőhöz engem nincs ki ösztönözzön rég
13.Tedd mindig azt amire az élet tanított téged
14.Alkalmazkodj mindenhez és nem lesz mitől félned
15.Hallgass a szívedre, de az eszedet is használd
16.Az életben majd ennek talán sokszor veszed hasznát!
REF/
1.Odakint a téren tudd hogy nem vagy biztonságban
2.Napról napra több a gyilkos a kopott utcákban
3.Megvágnak, Ellöknek,Levernek és Lelőnek
4.Elveszik mindened és egy tó mélyébe belöknek
5.Megtennék mert ez itt már, 20, tizenkettő
6.Abban se légy sosem biztos, hogy jön majd érted mentő
7.Egy és talán kettő, csúnya dolgot tett Ő
8.Akkor tuti minden hogy ha tele van a bendŐ
9.De tudd hogy nem minden az, aminek tán látszik
10.A dolgok mögött más kicsit, lehet hogy nem játszik
11.Telis tele ideggel, terelgetjük a témát
12.Tolva-tolongva tartják egy térben a téglák
13.Téblából, törtet, egy történet mesél
14.Torold meg, tölts tárat többet ne henyélj
15.Édes a bosszú, de nem hinném hogy hasznos
16.Gondold át kétszer is, ilyen egy bölcs harcos!
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
