|
|
|
|
|
| Előadó: | Ballabox |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Balla István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Helló, szia, hogy vagy, régen láttalak,
sápadtnak tűnsz, mint akinek ártanak
az olyan mondatok, hogy helló, szia, hogy vagy,
meg hogy mi leszel, ha nagy leszel, vagy hogy
kitekerem a nyakad, béna barom állat,
kezeit csókolom, jaj, ezer bocsánat,
fiam, fiam, te úgyis képtelen,
miért egy nagy rakás csak az életem?!
Nem elég az akarat, ha nincsen elég kereked,
melyik pina, fasz tudja, hogy lehet-e még gyereked,
sietni kell, cseszed, hogy elérjed a jó buszt,
az Isten se jókedvébe' gyurmázta a glóbuszt.
Ha nem bírod elviselni már…
Lyukat beszél a hasadba minden hülye barom itt,
mert mindenki tud valami tutit vagy hű de baromit,
csak azt nem tudja, hogy az a lyuk a hasadban mire jó,
ez az élet, ahogy vesszük, audio-video,
beborítnak a képek, és dübörögnek a hangok,
mégis minden távolinak tűnik, mint ide Bangkok,
mert arról is csak beszélünk, beszélünk, beszélünk,
közbe mégse tudjuk, hogy minek élünk, -lünk, -lünk.
Ha nem bírod elviselni már…
Anyu, apu, nagyapu, a csajok és a haverok
ezt üzenik, azt üzenik, azt se tudod, ki vagyok,
mégis amit hablatyolok, bármennyire blabla dolog,
azt is benyeli a fül, ami a fejeden ül.
Káromkodik, aki dühös, kiköpi a mérgét,
könyörög, akinek a pia öli a férjét,
vizsgaszituban, aki dadog, az ugye lúzer,
gyere ide bogaram, vagy villámgyorsan húzz el!
Apacuka fundaluka fundakávé kamanduka,
nincsen olyan pillanat, hogy valahol ne lenne duma,
Apcuk fundaluk fundakávé kamanduk,
nem tudom, hogy minek, de amit lehet, kimondok.
Ha nem bírod elviselni már,
hogy minden száj csak folyton jár,
hát fogd be végre már!
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
