


| Előadó: | Zajos Frekvencia |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szasza Pepe |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap Hip-Hop Underground |
| Címkék: | Keressük! |

Társasjáték
Szasza:
Legtöbbünknek jumanji szinte minden másnap,
A felső tíznek van pénze monopolizásra,
A következő nap rejtélyes, mint a cluedo,
A nyertesek száma sajnos nem túl sok.
Dobod a kockát te is tess, minden reggel,
A szám majd kiderül, hogy ha ez a nap is eltelt,
Hogy nyersz vagy vesztesz csak a parti végén biztos,
A Catanban sem mindig az nyer kié a legtöbb birtok,
Taktikázhatsz is, de el is bújhatsz a napokban,
Mint a hamiskártyások csalása a kártyalapokban,
Napról napra megy a csúszda-létra játék
A csúszda anyagi zúzda a létra egy nap ajándék
Leng a lét a levegőben, kapsz egy szerencsekártyát
Az se jön, be dühödten széttépnéd a táblát
Vagy beletörődsz, és ha nem fogsz ellene tenni
Így nem is lehet az unoban numero unó lenni
Röviden ennyi!
REF.:
A bábuk emberek, csak lélekkel feltöltve,
A kockák fegyverek, ránk nézve csőre töltve,
A zsetonok, pénznemek nagyemberek kezében,
A szabályok változnak a játék menetével.
Vannak tűhegyek és van egy gépezet,
Egy csomag tartalmazza a benne lévő lényeget;
Öt kocka, két pakli, megannyi zseton;
Te leszel a Dealer, ha befut a szezon!
Pepe:
Gazdálkodj okosan, szorgosan, de kódoltan;
A tananyag is ez, amit magamba mormoltam;
Hordoztam magamban, mint egy szerep játék;
Mágusként kezdtem most már barbár a páncél.
Amit viselni kell, mindig a hátsó szándék;
A honfoglaló mutatja melyik az a tájrész;
Az élet, mint egy stratégiai tragikomédia;
Tradíciók mutatják mi is a sztereotípia.
Álarc felhúzva, az áldozatra-célra tartás;
Osztásonként változik meg a magatartás;
Utána activity az egész, kérdezés válaszok;
Mutatások közötti végső stresszes állapot.
Később felcsapom a táblát, indulok egy araszt;
A sakkban is lehet veszélyes egyetlen paraszt;
Ez már nem szerencse kérdése ez elme párbaj;
Fejben dől el az egész, hogy kimarad majd állva.
REF.:
A bábuk emberek, csak lélekkel feltöltve,
A kockák fegyverek, ránk nézve csőre töltve,
A zsetonok, pénznemek nagyemberek kezében,
A szabályok változnak a játék menetével.
Vannak tűhegyek és van egy gépezet,
Egy csomag tartalmazza a benne lévő lényeget;
Öt kocka, két pakli, megannyi zseton;
Te leszel a Dealer, ha befut a szezon!
Pepe:
Egy pillanat, egy vakon kapott tényező;
Két fő körülötted és megannyi éhező;
Ez az, ami valódi, nem a társas tényezők;
Ami játékban arany, az életben csak jégeső!
Éjjeli vetítés, hogy ezzel állítsanak a sárba;
Lassan minden utcához jár már tíz sárga!
Mindenki átlag, összeomlik az unió;
Kupidó sem nyilaz, ő is már egy zugivó!
Szasza:
Jenga módjára álmok összeomlanak,
Nagyobb vár, nagyobb rovaj, a körülmények romlanak
Lángra lobbannak a pórul járt bábuk,
Hogy hiába dobtak hatost a bank elvitte a házuk.
Napról-napra megy a játék benn a parlamentben
Az égieknek jó, ha a földiek gallyra mennek
Ezért én is tesó úgy játszanék sakkot:
Hogy a felső rétegnek adjak egy baszott nagy mattot!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala