|
|
|
| Előadó: | Kreck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
A kezedben ott a kulcs, és bezártad magad
Minek ragaszkodsz ahhoz, ami a múltból maradt?
Logikus tippek a föld alá visznek
Falak között bujkálva nincs egység, csak szintek
Folyton csak vonalak, határok, szabályok
Egyének helyett meg háromszínű barátok
Befolyásolt anyátok, apátok, mindenki
Kettéosztottak, de megpróbállak kiszedni
Ebből a káoszból, amihez hidd el, nincs közöd
Sokra nem mész vele, ha a szívedet kiöntöd
Én tudom, lépni akartam egyet, de szállok
Ahol majd megérted, miért nem várok rátok
Dobd el az elveid, a társadalom kicsoda?
Állj szépen vigyázban, ugyan már, ki mondta?
Egy ordító kis szoba váltott az életre
És nem érti, hogy miért vagy így szétesve
Az öntudat elveszett, de egyszer visszatér
Viharok, lehet voltak, de nincs ma szél
A valóságot úgy hívják: pillanat
Aki nem éli, mindenből kimarad
Az öntudat elveszett, de egyszer visszatér
Viharok, lehet voltak, de nincs ma szél
A valóságot úgy hívják: pillanat
Aki nem éli, mindenből kimarad
Azért reménykedsz, mert rosszban vagy az élettel
Minden reggel a holnapért ébredsz fel
A ma az elveszett, mert végig álmodtad
Végig hazudtad, aztán eltároltad
Ez is tükör, de nem a végbeledbe
Én rábízom magam a nem létező véletlenre
A térre menj le, a szobád már kidobna
A négy rohadt fal, az embert csak kínozza
Az igazat a szív hozza, erre adjál
Hogy ne fulladj a vízbe, csak üljél a partján
Te nem egy én vagy, hanem kb. hetvenhét
Ugyanúgy néztek ki, de mégsem nagy veszteség
Magadtól nem megy, ezért esel majd össze
Te nem is előre mész, haver, hanem körbe
Szép lesz a vége: a betonon arcnyomok
Aztán ennyi volt a harcotok
Az öntudat elveszett, de egyszer visszatér
Viharok, lehet voltak, de nincs ma szél
A valóságot úgy hívják: pillanat
Aki nem éli, mindenből kimarad
Az öntudat elveszett, de egyszer visszatér
Viharok, lehet voltak, de nincs ma szél
A valóságot úgy hívják: pillanat
Aki nem éli, mindenből kimarad
Az öntudat elveszett, de egyszer visszatér
Viharok, lehet voltak, de nincs ma szél
A valóságot úgy hívják: pillanat
Aki nem éli, mindenből kimarad
Az öntudat elveszett, de egyszer visszatér
Viharok, lehet voltak, de nincs ma szél
A valóságot úgy hívják: pillanat
Aki nem éli, mindenből kimarad
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
