|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Emberek és Állatok |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 2:43 |
| Szövegírók: |
Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Punk Rock |
| Címkék: | Keressük! |
A kiságyban még gyermekként játszik,
de tíz év múlva már ő hadonászik,
a vegyesboltban egy UZI-val.
A gyülölet egyszer majd kihal belőle!
Majd benőne
fejed lágya, ha szemközt lőne!
Észre sem veszed, hogy hirtelen megtanulsz majd félni tőle.
Akkor is nyögni fogsz hason csúszva,
egy tűzharc után vérben úszva,
lőtt seb a válon és hastájékon,
energiája vagy 20 százalékon!
Vége?! Vége máris?
Arról nem volt szó, hogy fáj is.
Az arra járót fogadó látvány nem éppen kultúrális.
Ne bántsd, hisz ő csak azt csinálta,
amit a tévében látott.
Azt hitte senkinek sem ártott.
Ő csak gyilkososdit játszott,
és hogy senkit sem bántott, csak játszott!
Valami prédikátor az öklét rázza,
csak szemébe néz és megbabonázza,
nem találod a féket,
lassan elfelejt majd téged,
mint egy képet,
s minden szépet;
a karjaid nyújtotta menedéket!!!
Mint egy idegen faj az emberiséget!
Ne bántsd, hisz ő csak azt csinálta,
amit a tévében látott.
Azt hitte senkinek sem ártott.
Ő csak gyilkososdit játszott,
és hogy senkit sem bántott, csak játszott!
Nem törödsz eleget vele talán.
Új példaképet talál.
És ez a negatív példa benne él,
hiába bárki bármit remél,
Az a rengeteg pénz semmit nem ér!
Ne bántsd, hisz ő csak azt csinálta,
amit a tévében látott.
Azt hitte senkinek sem ártott.
Ő csak gyilkososdit játszott,
és hogy senkit sem bántott, csak játszott!
A tévében látott...
Azt hitte senkinek sem ártott.
Ő csak gyilkososdit játszott,
és hogy senkit sem bántott, csak játszott!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
