|
|
|
| Előadó: | Rockin' RockCat |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Péter |
|
Szabó Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockabilly |
| Címkék: | Keressük! |
Kit érdekelhet egy olyan dal
Ami arról szól, hogy az élet szar
Élhetsz bárhol, utolér a vég
Mondhatnám, hogy szép a világ
Bár tudod, hogy ez is csak hazugság
Mert minden egyre rosszabb ma, mint rég
Ott kezdődött, hogy megszültek
Az utcára egyből kitettek
Még ma sem tudom, hogy ki is az anyám
Az utca volt, aki felnevelt
Egy új cipőre nekem sosem telt
Itt élek most, de ez nem az én hazám
A világ csavargója lettem
Volt nap, mikor nem is ettem
De szabad vagyok én, mint a madár
A világ csavargója lettem
Ennél jobbat nem tehettem
Nem érdekel engem a világ
Kamasz voltam, mikor rájöttem
Hogy értelmetlen az életem
Így hagytam, hogy csak sodorjon az ár
A könnyebb úton haladtam
A nappalokat átaludtam
De minden éjjel én voltam a király
Huszonegy voltam talán
Mikor az oltárnál várt rám egy lány
S az ujjamra rákerült az aranybilincs
Hamar rájöttem, hogy elég volt
Mert hozzám szépen sosem szólt
Így leléptem, hogy majd letört a kilincs
A világ csavargója lettem
Volt nap, mikor nem is ettem
De szabad vagyok én, mint a madár
A világ csavargója lettem
Ennél jobbat nem tehettem
Kitagadott engem a világ
A munkát távolról kerültem
Hol állni kellett, ott én ültem
Napról-napra éltem az életem
Könyvet sosem olvastam
Minden jó nőt megbasztam
És én mindezt nem is szégyellem
A kocsmában érzem jól magam
Csak várom a piámat gondtalan
Nem gondolkozom, mert az csak fáj
S ha egyszer eljön a Kaszás
Indulok, vár az állomás
Hol örök békességben vár a táj
A világ csavargója lettem
Volt nap, mikor nem is ettem
De szabad vagyok én, mint a madár
A világ csavargója lettem
Ennél jobbat nem tehettem
Nem érdekel engem a világ
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
