Örökké

Refrén (Horus):
Annyira fáj hogy, nem lehet a kezed a kezemen, örökké,
A szíved a szívemen, a nyom, ami elkísér, mielőtt mennél.
Annyira fáj hogy, nem lehet az időt megfogni, ha kérem,
Bármire képes lennék érted, ha fordul az érem.


Carp-E
Azt kérted, hogy örökké, de a szerelem az nem ilyen,
Én nem hagynálak el, de most már tudom, Te igen.
Nem olyan, mint a filmekben, akkor sem, ha úgy néz ki,
A hit, hogy mégis igaz, segíthetett túlélni.
Örökké, bennem az ígéreted él még,
Talán akkor is ez lenne, ha száz életet átélnék!
Neked csak egy szó volt, kimondtad már ezerszer,
Nekem meg úgy fáj, hogy már soha nem ereszt el...
Örökké! Erre kelek reggelente,
Mert örök börtön, amibe a szerelmed eltemetne,
Még ma is várok Rád, csak nézek ki az ablakon,
Azon gondolkodom, vajon lesz e másik alkalom.
Talán nem arról szólt, hogy velem vagy egy életen át,
De egyszer visszajössz, tudom Veled élhetem át,
Minden ígéreted, mindazt, amit elhittem,
Örökké melletted, a hiányod így enyhítem...


Refrén (Horus):
Annyira fáj hogy, nem lehet a kezed a kezemen, örökké, (örökké)
A szíved a szívemen, a nyom, ami elkísér, mielőtt mennél.(mielőtt mennél)
Annyira fáj hogy, nem lehet az időt megfogni, ha kérem, (ha kérem)
Bármire képes lennék érted, ha fordul az érem. (ha fordul az érem)


Shady
Kint süt a nap, de rám örökké sötét felhők lesnek,
Még Te vigasztaltál azzal, hogy örökké nem eshet,
Mégis, örökkévalóságnak tűnnek azok az estek,
Melyek nélküled üressé és hallgataggá tesznek.
A temérdek rossz összezúz, ezt égetem most papírra,
A szavakat felnagyítva, ami a szívemet szétszakítja.
Hasítja ketté, és ha összeforr is majd egyszer,
A lelki sérv az elkísér, és ott marad a nagy sebhely.
Egyre kisebb lesz a szívem, egyre nagyobb rész hal el,
Nem tudok majd szeretni, félek, hogy ha majd szeretni kell!
Szívtelen, minden fájdalmat eldobhatok,
Csak rámutatok a helyére, és azt mondom, hogy jól vagyok…
De ha szívtelen leszek, akkor az lesz majd a dilemmám,
Hogy szárazon, szív nélkül szeretni az milyen már???
Ezért marad így, és maradjon a fájdalom,
Így már tudom hová vezet, ha az érzéseim vállalom.


Refrén (Horus):
Annyira fáj hogy, nem lehet a kezed a kezemen, örökké, (örökké)
A szíved a szívemen, a nyom, ami elkísér, mielőtt mennél.(mielőtt mennél)
Annyira fáj hogy, nem lehet az időt megfogni, ha kérem, (ha kérem)
Bármire képes lennék érted, ha fordul az érem. (ha fordul az érem)


Horus
Nem fogadhatom el, nem is bújhatok el,
Nem menekülök előled, csak így juthatok fel,
Amíg a bánat játszik ellenem csak rossz lapot kever,
Ha látod elszaladni, integess, ne nézz vissza haver.
Olyan messze jár a jó, de itt vagy nekem, kár a szó,
A tűz megéget, hozzád ér, elfordul a hajó.
Csak ketten maradtunk, csak párban indulhatunk el.
(Héj!)
Napok telnek el, és napok válnak évekké,
Szüntelen szomorúságom nincs, ki megérthetné.
Mint mennydörgés az égben, úgy rázza meg a szívem,
Mi után áhítoztam csak egy karnyújtásnyira van tőlem,
Lábam földbe gyökerezve, mikor együtt indulunk el,
Bár könnyezem, de, hála nélkül nem szállhatunk fel.
Darabokra tépsz, minden darabka egy év,
Minden szilánk egy perc, de így szép,
Csak annyira...


Refrén (Horus):
Annyira fáj hogy, nem lehet a kezed a kezemen, örökké, (örökké)
A szíved a szívemen, a nyom, ami elkísér, mielőtt mennél.(mielőtt mennél)
Annyira fáj hogy, nem lehet az időt megfogni, ha kérem, (ha kérem)
Bármire képes lennék érted, ha fordul az érem. (ha fordul az érem)

Annyira fáj hogy, nem lehet a kezed a kezemen, örökké, (örökké)
A szíved a szívemen, a nyom, ami elkísér, mielőtt mennél.(mielőtt mennél)
Annyira fáj hogy, nem lehet az időt megfogni, ha kérem, (ha kérem)
Bármire képes lennék érted, ha fordul az érem. (ha fordul az érem)

Zanzibar és Rómeó Vérzik egy estén az Akvárium Klubban

Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.

A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.

- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot 

- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna. 

Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy 

olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt. 

Zanzibar-dalszövegek itt.

Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül

Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint 

Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.

Rómeó Vérzik-dalszövegek itt.

A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.

Kiemelt kép: Zanzibár

Zeneszöveg kvíz