|
|
|
| Előadó: | Tape Underground |
|---|---|
| Album: | Háló |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 9:46 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az érzékelés, az észlelés vörösen ízzó jeleiből
Pecsét hátunkon a múlt
Nem hagy erőt visszafordulni
Az eseményhorizont megfakult
Annyi a sok kis üresség bennem,
Akár a hamutálamban a csikkem
Egymás kertjeiben bársonylevelű árvácskák az emberek
Önmagukba roskadó csillagok
Az élet ilyen veletek
Minden kisebb akar lenni,
Hogy egyre közelebb tudjon bújni
Pedig a mindentől távolodás melegét érzi, semmi mást
Ha valaki rád köszön,
Köszönj vissza
Ha valaki szembejön,
fordulj másfelé
Ez a világ csak az elég gyorsaké
Aki a párkányra áll,
A mélység hitvese
Aki a túlvilágra néz,
A sötétség keze
Aki mindent összegyűjt,
Sokat veszít és keveset alszik
Aki mindenen folyton változtatna,
Állandóan haragszik
Lépj kifelé
Haladj befelé
Fordulj előre
Hallgass hátra
Vége lesz nemsokára
A rétről el, be a fák közé
A legmagasabb sziklák közé
Solymok szárnya alá
Mindegy, csak hátra
Önmagunk alá
Mindegy, csak hátra
Mindegy, csak hátra
Mindegy, csak hátra
Mindegy, csak hátra
Ha sokat foglalkozol vele,
Addig örül
Ha sokat gondolkodsz rajta,
Nem sikerül
A munkába álmodozni küld
Az eseményhorizont megfeszült
Annyi a sok kis üresség bennem,
Akár a hamutálamban a csikkem
Egymás kertjeiben bársonylevelű árvácskák az emberek
Önmagukba roskadó csillagok
Az élet ilyen veletek
Minden kisebb akar lenni,
Hogy egyre közelebb tudjon bújni
Pedig a mindentől távolodás melegét érzi, semmi mást
Ha valaki rád köszön,
Köszönj vissza
Ha valaki szembejön,
fordulj másfelé
Ez a világ csak az elég gyorsaké
Aki a párkányra áll,
A mélység hitvese
Aki a túlvilágra néz,
A sötétség keze
Aki mindent összegyűjt,
Sokat veszít és keveset alszik
Aki mindenen folyton változtatna,
Állandóan haragszik
Lépj kifelé
Haladj befelé
Fordulj előre
Hallgass hátra
Vége lesz nemsokára
A rétről el, be a fák közé
A legmagasabb sziklák közé
Solymok szárnya alá
Mindegy, csak hátra
Önmagunk alá
Mindegy, csak hátra
Mindegy, csak hátra
Mindegy, csak hátra
Mindegy, csak hátra
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
