|
|
|
|
|
| Előadó: | Verőköltő |
|---|---|
| Album: | én előttem |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gressai Ferdinánd |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
se eleje se vége
ennek a girbe görbe körbe táncnak
ennek a se füle se farka
nevenincs felemás egymásra
vetülésnek
benned vannak a sebeim
és te kivakarod őket
elernyeszteni sincs már erőm
a régi szép időket markoló
görcsbe rándult kezeim
a bőröd tiszta sár
nem jön le róla sohase már
legfeljebb is csak
a makulátlanság
és mondtad már te is nekem egyszer,
hogy vedlenem kell
fogd meg a frissen koszos bőröd,
vedd le, nem kell
csak gyűlik a számlámon a bánat vize,
hétfő reggel bekopogtatott hozzám,
és azóta itt van, ez száz éve volt
elhagyunk mindent elveszítünk
ami valaha a miénk volt, rátalálnak
nincs is másunk, nincsen semmink,
csak talált tárgyak
elhagyunk mindent elveszítünk
ami valaha a miénk volt, rátalálnak
mocskos kezeiktől bepiszkolódnak
a talált tárgyak
se eleje se vége
se közepe se széle
se farka se füle nincs
ez egy sose volt sose lesz harc
eleje se vége
se közepe se széle
csak girbe-görbe
körbe rendeződve
gyűlik a fejem fölött
ez az ütött-kopott ködglória
a visszavonhatatlanságból
faragott álmelódia
arról, hogy azt is félek kimondani, amin állok,
de úgy csinálok, mintha másom is volna nekem,
nem csak ez az egyetlen egy
első osztályú mindegy
a jellemünkből fakadó képzelgés
valósággá nőtte ki magát,
maga után húzva a magányt
még éjfél sincs, de már járókelő sem
egyedül vagyok a kihalt városban
mint az életünk, melyet benépesítettünk,
aztán evakuáltunk,
azt hittük, hogy jobb lesz, pedig csak
meghátráltunk
azt hittük, ez a végzet, de most se tudjuk, mi az
a sárgán villogó lámpák megvilágítanak
kihalt életünkbe váratlanul lépett be a harmónia
tisztán találtalak,
nem látok túl a mocskon
ez egy ellentmondásokat
nélkülöző paradoxon
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
