|
|
|
| Előadó: | Háborgató Maszkura |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bíró Szabolcs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nehéz zenét kínálok, a könnyűre pihenek.
Verset mondok rap ütemre a pofám rétegei ilyenek.
Ilyen maradok, nem változik a modorom.
Rapesdit játszom, a magamét motyogom.
Az utcát egyedül járom buszra nem igen futja.
Gyalog is eljutok, oda ahová húz a szívem útja.
Agyam kerekei jól tudják, mit akarnak a testemmel tenni.
Amihez értek azzal érvelek, csak Istentől félek.
Tőle semmi mást nem kérek, csak erőt a végsőkig.
Arénában a vesztesek a felfogásom ítélik.
A jótól haladók társasága munkámat megértik.
Aki nem eredeti az mástól nyal, a máséval kérkedik.
Elvásott kopott mentalitás rólam rosszat mondani.
Igaztalan jelzővel megnevezni, haragot ontani.
Én sem vagyok, tökéletes, néha tévedek.
Javítani próbálok, magamon, ehhez mély levegőt veszek.
Ref.: 2X
Egy dologhoz értek, de azt nagyon érzem.
Ha rábólintasz igennel, köszönöm szépen!
Fontos ez nekem, mint élőnek az oxigén.
Akár a gyengébbek kedvéért szöveg után refrén.
Mióta forog az agyam igazán egy dologhoz értek.
Mindenki valamiért él a többire legyintek.
Első látásra megfogott a zene iránti szerelem.
Őt féltem átölelem, el nem engedem.
Örök hitvesnek kell, ha elhagyna, belepusztulnék.
Más társat nem keresnék, a párosnak vége özvegy maradnék.
Elzárkóznék a világtól, ha nem hallanám a zongora nyolc hangját.
Süketen is komponálnék, mint Smetana Moldvát.
Talpra kell születni, hogy az ember az élet próbát, kiállhassa.
Amit Isten egybekötött ember szét ne válassza.
Makacs kiskölyök vagyok, ki csak játékát félti.
Ébren védi, hogy ne fosszák, meg tőle Istenét kéri.
Annak érdekében mit teszel, hogy bebizonyítsd.
Kinek, miért, kivel és hol, ha gond ér magad elsírd.
Párom megválasztása nem volt könnyű döntés.
Ha megértesz, bólints rá, köszönöm az egyetértést.
Ref. 2X
Emelvényen állok morcos szavak a számon.
Az igazságot várom, hogy e megállóban szálltam le nem bánom.
Mindenáron őrzöm a bolondériám lángját.
Szétszórták a kártyát, elnyertem a kemény játszmát.
Végigvittem a pászmát a termés engem illet.
Egy zsák rím finis nélküli film, én adom, ízleld.
Minden kis zajra felfigyel, talpraesett, rászületett.
Ez jutott neki, száján lakat, teljesen elégedett.
A csorda üvölthet, azt nyújtom, amire futja.
Majd megtudod, ha nem leszek, de akkor a szél már elfútta.
Testem a lelkem, szavam, számból a hangot.
És föld alá temették a Háborgató rangot.
Nevemen fátyol a hadsereg más ezredest pártol.
Egyeseknek hiány, másoknak elég volt a kárból.
Páros temetkezés Maszkura és a szimfonikus rap dallam.
Koporsóban én meg a mikrofonom szemet hunyunk halkan.
Ref. 2X
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
