|
|
|
| Előadó: | Seffer |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap, hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
Senki se ismer, ahogy te se ismersz senkit,
Mindegy a látszat, ne higyj el neki semmit,
Eleinte tetszik, aztán kiderül a végén,
Kamu volt a haver, ki beszél minden félét.
Eltelik egy fél év, már nem keresve sokszor,
Neked mégis fáj, de nem segíthet doktor,
Belegondolsz olykor, együtt egy nagy körben,
ezek a képek mára eltűntek a ködben.
Maradsz mégis csendben, elengeded a kezét,
Aki rajtad nevet, hogyha megjegyzed a nevét,
Ennyi az egész,én tudom milyen érzés,
Talán ez az élettől,a legdurvább kiképzés.
REFRÉN. 3x
Az érzés, ami múlik,és csak telnek a percek,
Az együtt töltött idők,a sötétben elvesznek,
Múlt időbe raklak,nem jelentesz már semmit,
A közelembe férkőzni,már nem hagyok én senkit.
A közelembe nem hagyom,hogy beférkőzzön bárki,
Az eltöltött idő,ami döntésembe számít,
Nem hagyom,hogy kábítson a kitalált kis éned
Hiába is játszod magad,barátnak megtéplek,
Itt most az a lényeg,hogy csak magaddal törődj,
Ne pedig a történtekkel,ne magadat gyötörd.
Ha velegek itt törődj, ha a barátom van bajban,
Kinyújtom a kezemet,nem hagyom ott szarban,
Megsúgom ezt halkan,te is el tudod ezt mondani,
Vagy egyedül kell feküdhess,hogy , engem ki tudj osztani,
Kár már a mondat is,nem pazarlok rád több szót,
A régi pillanatokat,már bevette a ködfolt.
REFRÉN. 3x
Az érzés, ami múlik,és csak telnek a percek,
Az együtt töltött idők,a sötétben elvesznek,
Múlt időbe raklak,nem jelentesz már semmit,
A közelembe férkőzni,már nem hagyok én senkit.
Volt egyszer egy lány,akit soha el nem feledek,
Megmarad az emlék,elfelejteni nem lehet,
Vesztes menet volt,amit akkor játszottam,
Az örökké csak veled,mindig arról álmodtam.
Néha megátkoztam,mert nem bírtam a nyomást,
Hogy gyenge volt a kötelék,átestem én a korláton,
Így lett a jégzátony,mint a szilánkos a szívem,
De én voltam a naív,így összetörtem szíved.
Kéne már egy sziget,ahol csak egyedül vagyok,
A dőleidtől emlékektől egyedül meghalok,
Az életedre szarok,mer’ mindig lesz egy új társ,
Mindig jön egy új nap,mindig lesz egy új pár
Nektek bejönnek a pláza picsa arcok,
Mindig csak a flegma,de az őszintékre szartok,
Na mindegy is hagyjuk,nem bonyolódok ebbe,
De remélem,hogy vágod,miről szól a krekkem.
REFRÉN. 3x
Az érzés ,ami múlik,és csak telnek a percek,
Az együtt töltött idők,a sötétben elvesznek,
Múlt időbe raklak,nem jelentesz már semmit,
A közelembe férkőzni ,már nem hagyok én senkit.
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
