|
|
|
| Előadó: | Szuli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Csapó kettő, elindult a zene,
hiszem hogy az embereken ez még segítene!
Csak tegyél be egy számot, hallgasd meg ha baj van!
engedd el a gondjaidat had vigye a dallam!
A bánatodra gyógyír úgy hívják hogy zene,
hiszem hogy az embereken ez még segítene!
Csak tegyél be egy számot, hallgasd meg ha baj van
engedd el a gondjaidat had vigye a dallam!
Én vagyok a szuli, repperek közt csemete
Anyukádnak hangzavar, a fülednek meg csemege
Szálka ment a szemembe, tiédbe a gerenda
Fiatal vagyok még, alattam a pelenka
Példát vehet rólam egy-két veterán (hogy)
Hitelesen reppelek a pofám be nem áll!
Teli van tár...induljon a rulett!
A világ a sok köcsögtől kajak szomorú lett
Ha jót akarsz magadnak ne feledd el pajtás
Akármi is történik legyen benned tartás!
Szabadnak születtem, nem foghatnak pórázra
Úgy emlékeznek majd rám mint beton közt egy rózsára
Kezdőből van rengeteg, annál több a béna
De kitörök majd innen, akár egy rakéta!
Beraktam egy fazékba, hogy forraljam a tervem
Hogy a nap 24 órája a reppzenével teljen!
Refrén
Ez olyan forró haver, hogy már vetkőzne egy eszkimó
Sétálok az utcán... mi ez haver Mexikó?!
Ez vicc volt, vagy halálosan komoly?
Hát, nem tudom, de nem láttam egy mosolyt...se!
De, mozog néhány fej,
Ez történik általában ha Szuli reppel!
Csináltam már szomorút, csináltam már partist
Csináltam már jó zenét, de előtte még szart is
Megfogtam a parfist, elsöpörtem mindent
Papír, toll, és körmöltem...minden este így ment
Ihlet jött magától, így nem volt ami gátol
Én vagyok a Szuli aki rímeket lapától!
Mozog néhány lábfej, ez nekem a kábszer
A zene mindent átszel, te meg vele szállsz fel
De hogyha neked más, hát nyugodtan válts el
De te is tegyél be egy lemezt hogyha messze vágysz el!
Refrén
A bárányok nem hallgatnak, mindegyik má' béget
Meg akarnak halni mert hát szar itt lent az élet
Fogadd már el tesó! Kaptál amit kaptál
Méhecskéket itt nem nevel fel a kaptár...
Parlamenti nagykutyák mind a pénzed elcsorja
Meddig gyűjtenek szerinted vadonat új merdzsókra?!
Nem vágjátok mi van? Akkor velem gyertek
A fehér kerítések mögött vannak sötét lelkek
Otthonom a vidék, itt van a sok pajti
Pénteken a hegyekbe! vár ránk a parti!
Otthonom a vidék, pestiesti spinék
A ruhájuk az tipptopp, de a szemük kiég
Nesze itt egy reppszám egy feltörekvő emszível
Erénye csak annyi van hogy, semmit nem színlel
Nem szívlel téged, ha nem nyomod szívvel
A repp lett az én drogom gyere pajti szívd el
Refrén
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
