Előadó: | Szuli |
---|---|
Album: | Kandalló |
Megjelenés: | 2013 |
Hossz: | 3:25 |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | szerzői kiadás |
Stílus: | Rap |
Címkék: | Keressük! |
Szuli:
Van egy isten nevű csóka ott a felhők felett rögtön
csak a lábait lógatja és szotyi héjat köpköd
más esküdhet a papnak meg a többi szentnek
ha elsőnek ő feszítené jézust a keresztre
egyre többet tudok egyre kevesebbet sejtek
mikor szaporodnak vénámban a vörösvérsejtek
egyre jobban tudom egyre kevésbé sejtem
hogy ezt az estét amit körmölök én soha nem felejtem
persze ki tudja hogy soha..és ki tudja hogy örökre
könnyű ezt így mondani a pipafüstben röhögve
figyeld inkább magadat a szavakat nem értheted
i phonnal a zsebedben lett szögletes az életed
ha megtettem ez élettel az élet velem tette meg
de jó volt mikor rájöttem nem zenélek már reppelek
jó volt mikor rájöttem hogy halál nem is létezik
jó volt mikor rájöttem a legazdagabb ki éhezik
Niki:
Nem értelek,miért kérdezed,
hol a boldogság?
Én féltelek,
én látom rég rossz irányba mész.
Nincs késő még állj meg,
Változtass ne bánd meg
Van idő,hogy újraálmodd,
Hisz nem teszik meg mások.
Szuli:
Sokan elreppelték youtubon hogy milyen kemény gyerekek
elreppelték youtubon hogy bevették a tereket
elreppelték youtubon kurva szerelmesek
és elreppelték azt is hogy "magasba a kezet"
de saját ürességéről miért nem beszél senki?
látod én sem azt csinálom pedig próbáltam megtenni
próbáltam elreppelni hogy tök hiába harapok
mert nem akarom átélni csak az utolsó falatot
és ez elől mindenki a spanok közé menekül
de minél többen vagyunk én annál inkább egyedül
a boldogság majd berepül ha kicsit megállok
mintha legyet hessegetnék idétlenül kalimpálok
idétlenül kántálom mi kobakomból pattan
az ütem mint egy nyakleves úgy csattan alattam
ez a dal a sárkánnyal őrzött elfelejtett királylány
de ha nem figyelsz magadra csak egy vak embernek szivárvány
Niki:
Nem értelek,miért kérdezed,
hol a boldogság?
Én féltelek,
én látom rég rossz irányba mész.
Nincs késő még állj meg,
Változtass ne bánd meg
Van idő,hogy újraálmodd,
Hisz nem teszik meg mások.
Szuli:
Van egy isten nevű csóka ott a felhők felett rögtön
csak a lábait lógatja és szotyi héjat köpköd
ő megtette a dolgát, megteremtett mindket
de pokolra basz mindenkit ha nem vagyunk jók itt lent
kiesnek a körhintából akik nem figyelnek
mer' nálunk lehetsz barátok közt nem az RTL-ben
míg a tinilányok négy fal között olyan zenén sírnak
mit nem zenészek csupán csak dalszövegírok írtak
addig nem szeretnék többet csak hogy igaz zene szóljon
mindig az ütött-kopott cédélejátszodón
mondjatok ti bármit én akkor leszek jó zenész
mikor írásközben ködbevész a józan ész
A testvéreink tőlülünk kajak el lettek csatolva
de mond kit érdekelne míg van kilencven csatorna
de mond kit érdekelne míg van kilencven csatorna...
Niki:
Nem értelek,miért kérdezed,
hol a boldogság?
Én féltelek,
én látom rég rossz irányba mész.
Nincs késő még állj meg,
Változtass ne bánd meg
Van idő,hogy újraálmodd,
Hisz nem teszik meg mások.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert