|
|
|
| Előadó: | Tabáni István |
|---|---|
| Album: | Érzés |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 3:31 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Zsoldos László |
|
| Kiadó: | Universal Music |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Emlékeim közt van egy tépett levél,
levél, melyet nem is küldtem el.
Féltékenység szülte, e bolond szenvedély,
de olvassuk csak el, mit mond a levél ...
Mondd, mért szeretsz te mást,
és én csak téged,
mért másnak örülsz úgy,
ahogy én néked?
Ha mellém sodort egyszer már az élet,
én nem engedlek, oly könnyen el.
Mondd, mért adtál reményt
és oly sok álmot,
ha mástól akarod a boldogságot?
Mondd, mért fogadtad el szerelmes szívem,
és hogyha elfogadtad, most mért dobtad el?
Az első pillanatban megmondhattad volna,
szólhattál volna, ne kezdjük el.
De te lázba jöttél, s lágyan átkarolva,
hozzám hajolva hazudtad el.
Hogy nem szeretsz te mást, enyém a szíved,
s lásd kis búcsúlevél lett az ígéret.
De én ezt a kis levelet most összetépem,
ha így akartad, hát nekem se fáj.
Az első pillanatban megmondhattad volna,
szólhattál volna, ne kezdjük el.
De te lázba jöttél, s lágyan átkarolva,
hozzám hajolva hazudtad el.
Hogy nem szeretsz te mást, enyém a szíved,
s lásd kis búcsúlevél lett az ígéret.
De én ezt a kis levelet most összetépem,
ha így akartad, hát nekem se fáj.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
